Szankciók bevezetése mellett döntöttek Fehéroroszországgal szemben az európai uniós tagállamok vezetői az augusztusi elcsalt elnökválasztás, illetve az azt követő megmozdulások részvevői elleni erőszakos fellépés miatt, de Lukasenkát nem büntetik — közölte Charles Michel, az Európai Tanács elnöke hajnali sajtótájékoztatóján.
Michel arról tájékoztatott, hogy az európai uniós szankciós listán — amelynek elfogadását a Törökországgal szemben szorgalmazott szigorú fellépés késlekedése miatt Ciprus mind ez idáig ellenezte — mintegy negyven olyan ember szerepel, akik felelősek a hatósági erőszak elrendeléséért vagy részt vettek annak végrehajtásában.
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök nincs a listán, de az EU szorosan figyelemmel kíséri az eseményeket, ezért ez még változhat — tette hozzá.
A kétnapos tanácskozás első, főként külpolitikai kérdésekkel foglalkozó munkanapján az uniós tagországok állam-, illetve kormányfői arról is határoztak, hogy felszólítják Törökországot, folytasson párbeszédet a Földközi-tenger keleti medencéjében kialakult konfliktus rendezése érdekében.
„Kettős stratégiánk van. Egyrészt esélyt akarunk adni a politikai párbeszédnek, másrészt kifejezzük elszántságunkat értékeink védelme mellett. Továbbá újfent szolidaritásukat fejezzük ki Görögország és Ciprus iránt” — fogalmazott Michel.
Kiemelte, az EU kész részt venni egy „pozitívabb” menetrend kialakításában, feltéve, hogy Törökország szintén részt kíván venni abban.
Amennyiben azonban nem sikerül közös nevezőre jutni Ankarával, az EU további egyoldalú lépések vagy a nemzetközi jogot sértő török provokációk esetén készen áll arra is, hogy minden rendelkezésére álló eszközt alkalmazzon.
Az Európai Tanács továbbra is teljes mértékben elkötelezett a vita átfogó rendezése mellett — szögezte le Charles Michel. A tagállami vezetők decemberben visszatérnek arra a kérdésre, miként kívánják alakítani a Törökországgal fenntartott kapcsolatokat — tette hozzá.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a sajtótájékoztatón jó irányba mutató lépésnek nevezte, hogy megkezdődött a párbeszéd a görög és a török fél között. Sajnálatosnak tartotta ugyanakkor, hogy Ciprus irányába Ankara „nem tette meg ezt a gesztust”. Kiemelte: a konfliktus csakis békés párbeszéd útján és a nemzetközi jog tiszteletben tartásával oldóható meg.
Szavai szerint az unió hosszú távú és előremutató kapcsolatot akar ápolni Törökországgal, erősíteni szeretné egyebek mellett a kétoldalú kereskedelmi és migrációs együttműködést, minderre azonban csak akkor van lehetőség, ha Törökország felhagy provokatív tevékenységével.
Emmanuel Macron francia elnök a csúcstalálkozó első munkanapjáról távozva kijelentette: Európa „nem kezdhet újra párbeszédbe” Törökországgal, ha közben hagyja, hogy Ankara átlépje a még elfogadható lépések határvonalát.
„Meg kell mutatnunk szilárdságunkat és elszántságunkat, miközben teszünk a konfliktus elmérgesedése ellen” — fogalmazott a francia államfő.
Tájékoztatása szerint minden tárgyaló fél engedményeket tett azért, hogy az „elfogadott szöveg a legjobb lehessen”. Az EU nagyon világos és határozott jelzést küld Törökországnak Görögországgal és Ciprussal kapcsolatban, továbbá párbeszédre szólította fel — mondta Macron.
A hegyi-karabahi konfliktussal összefüggésben közölte, megbízható információk szerint legalább háromszáz dzsihadista érkezett Szíriából Törökországon keresztül a térségbe, hogy az azerbajdzsáni erőket támogassák az örményekkel szemben. A harcosok ismertek, nyomon követhetők, azonosítottan az aleppói régióban működő dzsihadista csoportokból származnak, és nyomukban azonos létszámú csoport készül útnak indulni. Átengedésük elfogadhatatlan, Törökország magyarázattal tartozik — figyelmeztetett a francia elnök.
Elmondta azt is, hogy Lukasenka esetében tudatos döntés volt, hogy az EU nem szerepelteti szankciós listáján, azt szeretnék elérni ugyanis, hogy a fehérorosz elnök elfogadja az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) közvetítését az ellenzékkel folytatott tárgyalások megkezdéséhez.
Szankcionálása ürügy lenne számára, hogy elutasítsa a tárgyalásokat, holott fontos, hogy részt vegyen a folyamatban.
Angela Merkel német kancellár szerint a fehéroroszok elleni szankciók életbe lépése azt mutatja, hogy az EU határozottan fellép azokkal szemben, akik rombolják a demokráciát. Emellett azt is hangoztatta, az Európai Uniónak teljesen felül kell vizsgálnia Törökországgal ápolt kapcsolatait.
Sebastian Kurz osztrák kancellár Twitter-üzenetben hangsúlyozta, hogy az Európai Unió Törökország esetében egyértelmű fenyegetését fejezte ki arra az esetre vonatkozóan, ha Ankara továbbra is nemzetközi jogot sért.
