Fehéroroszország lezárja Litvániával és Lengyelországgal közös határát és megerősíti az ukrajnai határszakasz védelmét — jelentette be Aljakszandr Lukasenka elnök a fővárosi Minszk-aréna rendezvényközpontban tartott „Fehéroroszországért” elnevezésű női fórumon. Az elnök azt is elmondta, hogy elkezdődött az orosz-fehérorosz hadgyakorlat.
„Kénytelenek vagyunk kivonni a katonákat az utcákról, fegyvert adni a fél hadsereg kezébe, és lezárni a nyugati határokat, különösen a lengyel és litván határt. Legmélyebb sajnálatunkra kénytelenek vagyunk megerősíteni a határvédelmet a testvéri Ukrajna határán. Kénytelen voltam az utóbbi napokban az orosz elnökkel és a védelmi miniszterrel közösen kidolgozni a szövetségi állam védelmét. És megindítottuk a régóta tervezett hadgyakorlatokat” — jelentette ki a fehérorosz elnök.
Lukasenka arra utalt, hogy szeptember 14-én megkezdődött Belaruszban, a breszti lőtéren az orosz-fehérorosz Szláv Testvériség-2020 fedőnevű taktikai hadgyakorlat első szakasza. Hivatalos közlések szerint a manőver terrorelhárítási jellegű, és nem irányul más államok ellen.
Mint Lukasenka mondta: nem szeretné, ha országa területén háború folyna.
„Még inkább nem szeretném, ha Fehéroroszország, illetve Lengyelország és Litvánia harci tevékenységek színterévé válna, ahol nem a mi ügyeink fognak eldőlni” — tette hozzá.
Lukasenka egyben felszólította a litván, lengyel és az ukrán népet: ne engedjék meg „esztelen” politikusaiknak egy „forró” háború kirobbantását.
Kijelentette, hogy az augusztus 9-i elnökválasztáson nem történt semmiféle manipuláció. „Esküszöm önöknek, semmiféle hazugság nem volt a választásokon, nem lehet 80 százalékban meghamisítani egy voksolást” — hangoztatta.
Beszélt arról is, hogy Fehéroroszországnak nincs szüksége a választási eredmények jóváhagyására az Európai Parlament, vagy bárki más által. Mint mondta, a külföldi hatalmak kemény gazdasági, pénzügyi és politikai nyomást fejtenek ki országára.
„A szomszédos országok nem hajlandóak elismerni a voksoláson született eredményt, és a venezuelai forgatókönyv szerint találtak egy fehérorosz Guaidónét vagy Guaidót, és elnökké nyilvánították” – húzta alá Lukasenka Juan Guaidó venezuelai ellenzéki vezetőre, illetve a fehérorosz választáson a hivatalos adatok szerint alulmaradt Szvjatlana Cihanouszkaja volt ellenzéki elnökjelöltre utalva.
„Csak nézzék meg, hogyan adták át a stafétabotot Litvániából Lengyelországba, onnan pedig Ukrajnába. Ma — úgy gondolják — még egy atombombát robbantottak. Mégpedig Brüsszelben robbantották, az Európai Bizottság csatlakozott, és szintén nem ismeri el a választási eredményeinket” — mondta.
Fehéroroszországban folyamatosak a tüntetések az augusztus 9-i elnökválasztás óta, amelyen Lukasenka a hivatalos eredmények szerint a voksok mintegy 80 százalékával megszerezte hatodik mandátumát.
Az ellenzék szerint az országot 1994 óta irányító elnök elcsalta a választást. A hatóságok eleinte könyörtelen brutalitással igyekeznek elfojtani a tüntetéseket. Több tiltakozó meghalt, sokan kínzásokról számoltak be a fogva tartás során, és vannak, akik azóta sem kerültek elő, hogy őrizetbe vették őket.
Közben nagyszabású nemzetközi hadgyakorlat kezdődött Rapid Trident-2020 fedőnévvel a nyugat-ukrajnai Lviv megyében lévő javorivi járásban.
Az UNIAN ukrán hírügynökség jelentése szerint az Egyesült Államok vezetésével megrendezett gyakorlaton tíz országból mintegy négyezer katona vesz részt.
A javorivi lőtéren rendezett megnyitó ünnepségen részt vett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki beszédében hangsúlyozta, hogy az évente megrendezésre kerülő Rapid Trident hadgyakorlatok nemcsak a katonai készségek fejlesztésének „következő állomásai”, hanem egyben fontos lépések Ukrajna euroatlanti integrációja felé.
„Ezek a gyakorlatok megerősítik csapataink operatív képességeit, javítják Ukrajna, valamint az Egyesült Államok és más NATO-tagországok egységei és parancsnokságai közötti kompatibilitás szintjét”
— fogalmazott az elnök.
Kifejezte meggyőződését, hogy az ukrán katonák a maguk részéről átadhatják külföldi partnereiknek azokat az egyedülálló harci tapasztalataikat, amelyeket a 2014 óta tartó Donyec-medencei fegyveres konfliktus alatt szereztek.
Zelenszkij sürgette azon reformok végrehajtásának fokozását, amelyek lehetővé teszik Ukrajna csatlakozását a NATO úgynevezett tagsági akciótervéhez. Ezzel összefüggésben emlékeztetett arra, hogy
a hét elején jóváhagyta Ukrajna új nemzetbiztonsági stratégiáját, amelyben Ukrajna NATO-csatlakozását az ország stratégiai céljaként jelölték meg.
Az idei Rapid Trident szeptember 25-ig tart, lőgyakorlatokat tartanak, és páncélozott járművek és harci helikopterek is részt vesznek rajta.
