Példa nélküli mértékben nőtt az érdeklődés Angliában és Magyarországon is a családok múltjának kutatása iránt. Erről cikkeznek Londonban, és Budapesten is ezt erősítették meg lapunknak.
25 százalékkal több érdeklődő mutatott kíváncsiságot, már ami családja múltjának megismerését illeti Angliában. Mindez szoros összefüggésben áll azzal, hogy a koronavírus okozta világjárvány miatt az embereknek több ideje jut saját ősei sorsának addig kevésbé ismert részleteivel is foglalkoznia — írja a brit The Jewish Chronicle.
A londoni Wiener Holocaust Library, a szigetország alighanem legnagyobb zsidó könyvtára — több mint 30 millió oldalnyi dokumentummal a gyűjteményében — képviselői arról nyilatkoztak, hogy vélhetően ez az érdeklődés a következő időszakban is jellemző lesz, hiszen ott is a vírus második hullámára készülnek. A cikk részletesen elemzi, hogy
a londoni archívumban 17 és fél millió, a holokauszttal valamilyen módon összefüggésbe hozható emberről tárolnak adatokat, most azonban a járvánnyal járó gazdasági megszorítások következtében kérdésessé vált az intézet fenntartása
— emeli ki a lap, amely azt boncolgatja, hogy miként érintheti a családfakutatást végző munkatársakat a bizonytalan jelen.
Dr. Christine Schmidt, a könyvtár szóbanforgó archívumáért felelős igazgató szerint most abban bíznak, hogy sikerülhet hosszú távú kormányzati támogatást kapniuk, ami elengedhetetlen feltétele lenne a megszokott minőségi kutatásnak, és az utóbbi időben tapasztalt kiemelkedő érdeklődés kiszolgálásának.
A páratlan dokumentum-gyűjteményt évekkel ezelőtt hozták létre, miután 11 EU-tagállam közös projektként digitalizálta az eredetileg Németországban található milliós nagyságrendű — és azóta is egyre bővülő — archívumot.
Az igazgató szerint „létfontosságú”, hogy továbbra is az ő szakértőiknek az égisze alatt működhessen ez a kutatás. Arról, hogy mindehhez milyen összegű támogatást érezne elégségesnek, nem nyilatkozott.
Azt azonban hozzátette:
„Az az érzésem, hogy manapság mintha több idő lenne az önreflexióra, a családi dokumentumok tanulmányozására. Talán azért, mert most sokunknak távol kell lennünk családjaink bizonyos tagjaitól, ami az emberekben felkelthetett egyfajta kapcsolódási igényt a felmenőikhez”.
„A mi tapasztalataink szerint még 25 százaléknál is sokkal nagyobb mértékben nőtt a kereslet a családfakutatás iránt. Olyan mennyiségben érkeznek hozzánk a kérések, mint általában december vagy január hónapjaiban, ami pedig ebben a műfajban kifejezetten főszezonnak számít”
— mondta a Neokohnnak Vándor Károly turisztikai szakember és családfakutató.
A tevékenységét évek óta két formában űző Vándor idén azt tapasztalta, hogy a múltjuk iránt érdeklődők a koronavírus miatt nem hagyták abba a kutatást. Sőt! Mindössze arról van szó, hogy a tevékenység virtuális irányba mozdult el a fizikai korlátozások miatt.
Vándor és munkatársai, akik évek óta járják a hazai és közép-európai zsidó múlt helyszíneit, ugyanazt a visszaesést tapasztalták, mint a hagyományos turizmus többi — alapvetően külföldi vendégekre berendezkedett — érintettje.
Azok viszont, akik korábban időhiány miatt nem tudtak utazni, most egyfajta szellemi és virtuális utazást választva próbálják keresni a kapcsolatot családjuk múltjával.
„Abban bízunk mi is, hogy ha egyszer végre vége lesz ennek a járványnak, a most nagyobb számban jelentkező érdeklődök közül többeket valódi helyszíni élményhez is hozzá tudunk majd juttatni. A jelek szerint igény lenne rá” — tette hozzá Vándor Károly.
