Konkrét megegyezés nélkül zárult szombaton a szíriai alkotmányozó bizottságnak az ENSZ égisze alatt rendezett harmadik ülése, de a világszervezet közvetítő szerepet játszó szíriai különmegbízottja szerint a felek találtak „közös pontokat” a tárgyalások során, és remélik, hogy hamarosan újra közös asztalhoz ülhetnek.
Geir Pedersen az ülés után adott nyilatkozatában elismerte, hogy egyelőre nem született semmi konkrétum a megbeszéléseken, hiszen a konfliktus hosszú évei után „nyilvánvalóan jelentős nézeteltérések vannak még” a szereplők között. Ugyanakkor – mint fogalmazott – örömmel tapasztalta, hogy az ülést vezető elnökök, a Bassár el-Aszad szíriai elnök kormányának és az ellenzéknek a képviselői „számos közös pontot” találtak a tárgyalások folytatásához. A felek ugyanakkor úgy álltak fel az asztaltól, hogy nem állapodtak meg sem a következő megbeszélések tartalmáról, sem azok időpontjáról.
A hétfőn kezdődött tanácskozást szinte rögtön fel kellett függeszteni, mert négy résztvevő szervezetében kimutatták az új típusú koronavírust. Így csütörtökön folytatódott az ülés, amelyen az amúgy 150 tagú alkotmányozó bizottság 45 fős, úgynevezett kis testületének a tagjai vettek részt. A testületben a szíriai kormány, az ellenzék és a civil-társadalom képviselteti magát egyenként 15 fővel.
Geir Pederse a múlt hét végén a sajtónak azt mondta, noha a genfi egyeztetések önmagukban nem jelentenek megoldást az arab országban dúló konfliktusra, a tárgyalás „a megfelelő irányba tett lépés”.
Az alkotmányozó bizottságot az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2015-ben elfogadott, 2254-es számú határozata hívta életre, amelynek értelmében Szíriában fél éven belül egységkormányt kell alakítani, egy új alaptörvényt kell kidolgozni, továbbá másfél éven belül parlamenti és elnökválasztást kell tartani a világszervezet felügyelete alatt.
A felek először tavaly októberben ültek asztalhoz Genfben, a tárgyalások azonban a november végén megrendezett második fordulón zátonyra futottak. A nézeteltérés egyik fő oka a terrorizmus elleni küzdelem alapelvéről szóló szöveg megfogalmazása volt, mivel a két fél eltérően gondolkodik arról, hogy mit jelent a „terrorista tevékenység” szíriai földön, és a damaszkuszi rezsim az ellenzékhez köthető számos csoportot terroristaként tart számon.
A 2011 óta tartó szíriai polgárháborúban – a sajtóban rendszeresen említett adatok szerint – már több mint 380 ezren haltak meg.
