Egy izraeli cég sáskák ipari méretű tenyésztésével elégítené ki az emberiség fehérjeszükségletét, de nincs könnyű dolga.
A Golán-fennsíkon működő Hargol Foodtech nevű cég már el is kezdte a sáskák ipari méretű tenyésztését egy átalakított csirkefarmon, ahol a rovarok klimatizált ketrecekben nevelkednek. Búzafűvel etetik őket három hónapon keresztül, majd megkezdődik a kifejlett állatok feldolgozása — írja a zsido.com.
Az ötlet a Hargol vezérigazgatójának a fejéből pattant ki. Dror Támir elmondta, hogy kibucban töltött gyermekkora során számtalan történetet hallott a termést elpusztító sáskajárásokról az ötvenes években, ahogy arról is, hogy a környéken élő jemeni zsidók összegyűjtötték és megették a kártevőket.
Később, már élelmiszeripari vállalkozóként Támir egyre inkább átlátta, hogy a világ mind jobban növekvő népessége számára csak jelentős környezetrombolás árán lehet a megfelelő mennyiségű fehérjemennyiséget előállítani. Rájött arra is, hogy a sáskák megoldást kínálhatnak erre a problémára, s ezért alapította meg cégét hat és fél évvel ezelőtt.
“Az első vállalat akarunk lenni a világon, mely kereskedelmi mennyiségben tenyészt sáskát, s ezzel egészséges és fenntartható fehérjeforrást biztosít a világ számára”
– mondta Támir.
A vállalkozó elméletével egyetért Rám Reifen, a jeruzsálemi Héber Egyetem emberi táplálkozás tanszékének professzora is. A világ népessége 2050-re elérheti a tízmilliárd főt. Az emberek táplálásáért tenyésztett háziállatok tartása egyre inkább fenntarthatatlanná válik a mind nagyobb méretű termőföld- és vízfelhasználás miatt.
“Attól tartunk, hogy fehérjehiány alakulhat ki”
– mondta Reifen.
A sáskák azonban 70%-ban fehérjét tartalmaznak, továbbá fontos aminosavakat és egyéb tápanyagokat is. “Nincs viszont bennük sem telített zsír, sem pedig koleszterin, csak hasznos anyagok. Semmilyen káros összetevőt nem tartalmaznak” – mondta Támir, és hozzátette, hogy jelenleg is legalább 2.5 milliárd ember fogyaszt rendszeresen rovarokat, elsősorban a fejlődő országokban.
“A legtöbbet fogyasztott rovar a sáska a világon, ezzel együtt, amikor az észak-amerikai és európai piacra próbálunk betörni, még mindig le kell gyűrni az emberek undorkodását”
– panaszolta Támir, aki a nyugati piacra más élelmiszerekkel összekeverhető por formájában szeretné bevezetni a sáskát. A cég életét az európai piacon bevezetett címkézés is nehezíti, hiszen a Golán-fennsíkot – bár Izrael évtizedekkel ezelőtt annektálta, és ezt tavaly az Egyesült Államok is elismerte -, az Európai Unió “megszállt szíriai területnek” tartja. Ezt azzal próbálják kivédeni, hogy a sáskákból készült port máshol állítják elő.
További kérdés, elsősorban a belföldi piac igényei miatt, a sáskák kósersága, mely igen bonyolult téma. A Tórában ezt olvashatjuk: De azt ehetitek minden szárnyas csúszó-mászó közül, mely négy lábon jár, amelynek szárai vannak a lábai fölött, hogy szökdécseljen velük a földön…(3Mózes 11:21). A Tórát magyarázó Misna (Chulin 3:7) is felsorolja a kóser sáskák jellegzetességeit: négy láb, négy szárny, ugrólábak és a test nagyobb részét eltakaró szárnyak. Rabbi Josze még azt is hozzátette, hogy nem elegendőek a jelek, de még chágávnak, sáskának is kell hívni az állatot, vagyis kell, hogy legyen olyan szóbeli hagyomány, mely szerint kóser sáskával van dolgunk.
A Talmud szerint 800 szöcske- és sáskafaj létezik és ezek közül mindössze nyolc kóser.
Mivel napjainkban már nem lehetünk biztosak abban, hogy melyek ezek, a legtöbb közösségben inkább tartózkodunk a sáskaevéstől.
A cikk folytatása itt olvasható: