A Mohrenstrasse (Mórok utcája) metrómegálló neve már egy ideje kényelmetlenül érinti a berlinieket. A német főváros közlekedési társasága most azt találta ki, hogy Mihail Glinkáról nevezzék el, akiről viszont kiderült, hogy antiszemita volt.
Németország ismert arról, hogy mindig igyekszik a nemzetközi trendek élvonalába kerülni. Amikor 2011-ben megtörtént a fukusimai nukleáris katasztrófa, Berlin a világon egyedüliként az atomerőművek leállításáról döntött.
A mostani amerikai antirasszista tüntetéshullám is begyűrűzött a 83 milliós országba. A berliniek például elérkezettnek látják az időt arra, hogy a Mohrenstrasse (Mórok utcája) metrómegálló új nevet kapjon.
Az észak-afrikaiak régies elnevezését ugyanis már egy ideje rasszistának és pejoratívnak tartják a német főváros lakosai.
A berlini közlekedési vállalat, a BVG azzal állt elő, hogy Mihail Glinkáról kellene elnevezni a megállót, miután a nagy orosz zeneszerző (1804-1857) egy ideig a városban élt, ott is halt meg, és még egy utcát is elneveztek róla. Kevéssel ezután azonban sokan elkezdtek élcelődni az ötleten, mivel kiderült: Glinka antiszemita volt.
Petra Nelken, a közlekedési társaság szóvivője éppen azzal indokolta a névváltoztatási tervet, hogy a közelben van a Glinkastrasse. „Mi nem vagyunk felelősek az utcanevekért — magyarázkodott a szóvivő az RBB24 berlini hírportálnak hozzátéve, hogy mostanáig a Wikipedia sem tüntette fel, hogy Glinka antiszemita lett volna.
Az orosz zeneszerző antiszemitizmusára a német zsidó honlap, a Jüdische Allgemeine hívta fel a figyelmet. Mint Judith Kessler, az egyik szerző írta: Glinkának a Holmszkij herceg nevű alkotása tele van antiszemita utalásokkal. Emellett Glinka antiszemita támadásokat intézett kortársa, Anton Rubinstein ellen is.
A Berlin Mitte városrészében lévő ominózus metrómegálló egyébként már többször is nevet változtatott, amióta 1908-ban üzembe helyezték. Amikor például Kelet-Berlin kommunista uralom alatt állt, kétszer is átnevezték.
A megálló 1991-ben kapta meg a jelenlegi elnevezését. A Spiegel szerint a XVIII. század elején fekete rabszolgák, vagy egykori rabszolgák lakhattak a környéken, erre utal a Mohrenstrasse elnevezés. A név ellen már évek óta tart a kampány. Eddig tízezer aláírást sikerült összegyűjteni az átnevezés érdekében.
A „mozgalom” új lendületet kapott, miután George Floyd afroamerikai férfi halála következtében antirasszista tiltakozáshullám indult el az Egyesült Államokban. A BVG közlése szerint a vállalat munkatársai kezdeményezték, hogy legyen Glinka a neve a megállónak azzal a szándékkal, hogy ezzel egyértelműen állást foglalnak a rasszizmus ellen.
A Glinka elnevezést Franziska Giffey baloldali családügyi miniszter is támogatta, aki szerint ez valóban erőteljes megnyilvánulás lenne a rasszizmus ellen, ráadásul szerinte magát a Mohrenstrassét, vagyis a Mórok utcáját is át kellene nevezni.
Antje Kapek, a Zöldek berlini vezetője odáig ment, hogy nem is hajlandó ezt az elnevezést használni, mert az szerinte „egyszerűen elviselhetetlen”.
A Dekolonizáljuk Berlint nevű antirasszista csoport szerint pedig Anton Wilhelm Amóról kellene elnevezni a megállót, aki első fekete tudósként tanított egy porosz egyetemen.
A BVG időközben visszakozott. Mint mondták: a Glinkastrasse elnevezés csak egy lehetőség, amelyet meg lehet vitatni. Egyelőre még ki sem írták az új nevet, és az új menetrend kinyomtatásáig is van még idő.
További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.
