A Mohrenstrasse (Mórok utcája) metrómegálló neve már egy ideje kényelmetlenül érinti a berlinieket. A német főváros közlekedési társasága most azt találta ki, hogy Mihail Glinkáról nevezzék el, akiről viszont kiderült, hogy antiszemita volt.
Németország ismert arról, hogy mindig igyekszik a nemzetközi trendek élvonalába kerülni. Amikor 2011-ben megtörtént a fukusimai nukleáris katasztrófa, Berlin a világon egyedüliként az atomerőművek leállításáról döntött.
A mostani amerikai antirasszista tüntetéshullám is begyűrűzött a 83 milliós országba. A berliniek például elérkezettnek látják az időt arra, hogy a Mohrenstrasse (Mórok utcája) metrómegálló új nevet kapjon.
Az észak-afrikaiak régies elnevezését ugyanis már egy ideje rasszistának és pejoratívnak tartják a német főváros lakosai.
A berlini közlekedési vállalat, a BVG azzal állt elő, hogy Mihail Glinkáról kellene elnevezni a megállót, miután a nagy orosz zeneszerző (1804-1857) egy ideig a városban élt, ott is halt meg, és még egy utcát is elneveztek róla. Kevéssel ezután azonban sokan elkezdtek élcelődni az ötleten, mivel kiderült: Glinka antiszemita volt.
Petra Nelken, a közlekedési társaság szóvivője éppen azzal indokolta a névváltoztatási tervet, hogy a közelben van a Glinkastrasse. „Mi nem vagyunk felelősek az utcanevekért — magyarázkodott a szóvivő az RBB24 berlini hírportálnak hozzátéve, hogy mostanáig a Wikipedia sem tüntette fel, hogy Glinka antiszemita lett volna.
Az orosz zeneszerző antiszemitizmusára a német zsidó honlap, a Jüdische Allgemeine hívta fel a figyelmet. Mint Judith Kessler, az egyik szerző írta: Glinkának a Holmszkij herceg nevű alkotása tele van antiszemita utalásokkal. Emellett Glinka antiszemita támadásokat intézett kortársa, Anton Rubinstein ellen is.
A Berlin Mitte városrészében lévő ominózus metrómegálló egyébként már többször is nevet változtatott, amióta 1908-ban üzembe helyezték. Amikor például Kelet-Berlin kommunista uralom alatt állt, kétszer is átnevezték.
A megálló 1991-ben kapta meg a jelenlegi elnevezését. A Spiegel szerint a XVIII. század elején fekete rabszolgák, vagy egykori rabszolgák lakhattak a környéken, erre utal a Mohrenstrasse elnevezés. A név ellen már évek óta tart a kampány. Eddig tízezer aláírást sikerült összegyűjteni az átnevezés érdekében.
A „mozgalom” új lendületet kapott, miután George Floyd afroamerikai férfi halála következtében antirasszista tiltakozáshullám indult el az Egyesült Államokban. A BVG közlése szerint a vállalat munkatársai kezdeményezték, hogy legyen Glinka a neve a megállónak azzal a szándékkal, hogy ezzel egyértelműen állást foglalnak a rasszizmus ellen.
A Glinka elnevezést Franziska Giffey baloldali családügyi miniszter is támogatta, aki szerint ez valóban erőteljes megnyilvánulás lenne a rasszizmus ellen, ráadásul szerinte magát a Mohrenstrassét, vagyis a Mórok utcáját is át kellene nevezni.
Antje Kapek, a Zöldek berlini vezetője odáig ment, hogy nem is hajlandó ezt az elnevezést használni, mert az szerinte „egyszerűen elviselhetetlen”.
A Dekolonizáljuk Berlint nevű antirasszista csoport szerint pedig Anton Wilhelm Amóról kellene elnevezni a megállót, aki első fekete tudósként tanított egy porosz egyetemen.
A BVG időközben visszakozott. Mint mondták: a Glinkastrasse elnevezés csak egy lehetőség, amelyet meg lehet vitatni. Egyelőre még ki sem írták az új nevet, és az új menetrend kinyomtatásáig is van még idő.
