Amint azt az elmúlt években az Európai Unió tagországai tapasztalhatták, válságok idején különösen felerősödik a dezinformáció. Eddig elsősorban az Oroszországból kiinduló álhírdömping volt Brüsszel fókuszában, de most az Európai Bizottság Kínát is megnevezte a veszélyes álinformációk forrásaként.
Határozottan ellen kell állni a dezinformációnak, és meg kell erősíteni az európai társadalmak ellenállását – erre a következtetésre jutottak a tagországok vezetői márciusi videokonferenciájukon. A koronavírus-járványt ugyanis az álhírek és félrevezető információk hatalmas hulláma kísérte – de a külföldi aktorok máig igyekeznek befolyásolni az uniós polgárokat és vitákat is.
Az Európai Bizottság ezért a tettek mezejére lépett. Mint Josep Borrell külpolitikai főképviselő mondta: „A dezinformáció a koronavírusos időkben akár ölhet is. Kötelességünk megvédeni a polgárainkat azzal, hogy
tudatosítjuk bennünk a hamis információkat, és leleplezzük az ilyen gyakorlatok folytatásért felelős aktorokat.
A technológia által vezérelt mai világban, ahol a harcosok már inkább billentyűzetet ragadnak, mintsem kardot, és ahol a célzott befolyásoló műveletek és dezinformációs kampányok az állami és nem állami szereplők elismert fegyverei, az Európai Unió növeli tevékenységét és kapacitását ebben a harcban” – fogalmazott Borrell, aki egyben az EU kormányának számító testület alelnöke is, aki szerint a pandémia „masszív infodémiával” párosul.
Az itthon is egyre többször emlegetett Vera Jourová értékekért és átláthatóságért felelős biztos pedig már konkrét lépéseket is megfogalmazott. Mint nyilatkozta: „A dezinformáció elleni harchoz mozgósítanunk kell az összes érintett résztvevőt az online platformoktól kezdve a hatóságokig, és támogatnunk kell a független tényellenőrzőket és a médiát.
Az online platformok a járvány alatt pozitív lépéseket tettek ugyan, de további erőfeszítésekre van szükség. A lépéseink erősen be vannak ágyazva az alapvető jogokba, különösen a kifejezés és az információ szabadságába” – jelentette ki Jourova,
aki szerint egyébként álhírt tartalmaz a legújabb nemzeti konzultáció is Magyarországon.
Az EB-nek bőven adnak munkát az álhírek terjesztői, akik között a testület most először említette meg Oroszország mellett Kínát, amelyek „az EU-ban, annak szomszédságában és globálisan célzott befolyásoló műveleteket és dezinformációs kampányokat” hajtanak végre.
Mint közleményükben írták: a koronavírus kapcsán megjelent „mítoszokat” több mint hétmilliószor tekintették meg az interneten. A kifejezetten a dezinformáció ellen felállított uniós munkacsoport, az EEAS East Stratcom Task Force például több mint 550 dezinformációs narratívát leplezett le, amelyek Kreml-közeli forrásokból származtak.
Mint az EUvsDisinfo website írja: ezek a források igyekeznek felerősíteni a már meglévő összeesküvés-elméleteket, amelyek szerint a COVID-19 járvány a biológiai hadviselés része, illetve az 5G technológia terjesztéséhez köthető (ezen narratívák „hatékonyságára” jellemző, hogy Európa-szerte több helyen megrongálták a telekommunikációs infrastruktúrát), vagy éppen védőoltásellenes indulatokat igyekeznek korbácsolni.
A Kreml „narratívájának” egyik fő eleme, hogy nem volt szolidaritás az uniós tagállamok között a járvány alatt. Kreml-közeli médiumok terjesztették oroszul, franciául és angolul azt is, hogy az Egyesült Államok titkos biológiai laboratóriumokat üzemeltet Ukrajnában, sőt a COVID-19 egy ilyen laboratóriumból kerülhetett ki.
Elterjedt álhír, és Magyarországon is jól ismert a közösségi médiában, hogy Bill Gates hozta létre a koronavírust, aki összeesküvést szőtt az EU-val annak érdekében, hogy globális megfigyelés alatt tartsák a világon az összes embert. Egyes Kreml-barát blogok, például a Fort Russ News, tudni véli, hogy Melinda Gates sátáni szimbólumot visel a nyakában. A Kreml-közeli médiumok egyébként újabban szinte mindenhol felfedezni vélik az antikrisztus számának tartott 666-ot.
Az Európai Bizottság figyelmét az sem kerülte el, hogy egyes országokban a kormányok a világjárványt arra használták ki, hogy korlátozzák a szólás- és sajtószabadságot.
Az EB ezért tovább erősítené a már meglévő csatornákat (Rapid Alert System, integrált politikai válságreagálás), amelyek kockázatelemzéseket folytathatnak amellett, hogy folyamatosan figyelemmel követik a platformokat és médiumokat.
Az EU a nemzetközi partnerekkel (WHO, G7, NATO) is együttműködik a dezinformáció elleni harc érdekében, emellett harmadik országokban is erősebben támogatja majd a civil szférát, a független médiumokat és újságírókat, de a közösségi platformoktól is elvárja a hathatós fellépést az álhírek ellen. Mint Vera Jourová kifejtette: az EU az álhírekkel szembeni nagyobb fellépést és rendszeres jelentést vár a Google-tól és a Facebooktól, a Twittert pedig példaként állította be, ahogy az Donald Trump amerikai elnök bejegyzéseit tényellenőrzésnek vetette alá.
