Mint arról folyamatosan beszámolunk, a Minneapolisban egy rendőr által megölt George Floyd miatti tüntetések más városokban is erőszakba és fosztogatásokba torkolltak. Hétfő éjszaka Manhattanben tüntetők százai rohamoztak meg üzleteket, törtek be kirakatokat, fosztogattak, ami miatt Andrew Cuomo kormányzó kijárási tilalmat vezetett be.
A rendőrség több tucat vandált tartóztatott le, de az üzleteket megrohamozó és kifosztó sok száz tüntető még késő éjszaka is az utcákon tombolt. Az amerikai televíziók tudósításai szerint fiatalok csoportjai köröztek Manhattan szívében, és a rendőrök akkor kapták el őket, amikor éppen egy elektronikus cikkeket forgalmazó áruházba törtek be.
A rendőrség csupán annyit közölt, hogy „több száz embert” tartóztattak le. A folyamatos vandalizmus ellenére Bill de Blasio polgármester úgy nyilatkozott, hogy „a város alapjában véve nyugodt és békés”.
Az ország más államaiban is folytatódtak a zavargások. Washington D.C.-ben egy rendőrségi autó a Fehér Házhoz közel robbant fel, Buffalo városában egy teherautó hajtott a tüntetők közé, elgázolva két rendőrt.
Philadelphiában az ott érvényben lévő kijárási tilalmat megszegve százak tüntettek a rendőrség központi épülete előtt, a rendőrség könnygázt és gumilövedékeket is bevetett a tüntetők eloszlatására.
Éjszakára az Egyesült Államok 6 államában és másik 13 városban vezettek be kijárási tilalmat, hogy megfékezzék a pusztítást.
Szintén az erőszak megfékezése céljából mozgósítottak mintegy 67 ezer katonát, a Nemzeti Gárda tagjait. Ilyen mértékű mozgósításra még 2005-ben, a Katrina hurrikán okozta katasztrófa miatt sem volt szükség. 23 államban katonák is segítenek a rendfenntartásban.
„Azért vagyunk itt, hogy megvédjük az emberek életét, tulajdonát és megőrizzük a békét, a rendet és a közbiztonságot” – nyilatkozta Joseph Lengyel, a nemzeti gárda tábornoka.
William Barr igazságügyi miniszter utasítása szerint a letartóztatott tüntetők egyelőre washingtoni és miami börtönökbe kerülnek majd. Barr elrendelte a szövetségi büntetés-végrehajtási intézetek igazgatóságának, hogy börtönlázadás elhárítására felkészült, speciális egységeket rendeljen Miamiba és Washingtonba.
A tárca szóvivője bejelentette, hogy minden rendelkezésre álló rendfenntartó erőt mozgósítottak, biztosítandó a rendet a szövetségi fővárosban. Washingtonban meghosszabbították a kijárási tilalmat.
Vasárnap a Fehér Házhoz közel is gyújtottak tüzeket a tüntetők, a gyújtogatásokban a város emblematikus épülete, a St. John’s katedrális pincéje is megégett.
Los Angelesben továbbra is üzleteket törtek fel és raboltak ki, valamint autókat gyújtottak fel. A zavargásokról Alec Villanueva megyei seriff elmondta: „a békés tüntetők legtöbbször békések is maradnak, de sokan terroristákként viselkednek, félelmet keltenek, rombolnak és fosztogatnak.”
Több déli városban, így például az alabamai Birminghamben konföderációs emlékműveket támadtak meg a tüntetők. A konföderáció az amerikai polgárháború idején (1861-1865) a déli, rabszolgatartó államok szövetsége volt, amely az északi, unionista seregekkel állt szemben.
Az országban a fosztogatásoktól félve számos étterem és üzlet tart zárva, lehúzott rolókkal és sok helyütt bedeszkázott ablakokkal.
A hetedik napja tartó tüntetéssorozattal kapcsolatban kiadott FBI-közlemény úgy fogalmaz: „a folytatódó erőszak, az emberéletekre jelentett veszély és a rombolás országszerte sérti az Egyesült Államok alkotmányának biztonsághoz való jogról szóló első módosítását, mely a békés tüntetőket ugyanúgy védi, mint más állampolgárokat.”
A tömeges demonstrációk, melyek immár átszivárogtak Kanadába, Ausztráliába és Európa egyes országaiba is, a rendőrök számon kérhetőségét követelik.
Korábban Trump elnök bírálta egyes államok kormányzóit, akiket gyengeséggel vádolt, és felszólította őket a határozott cselekvésre.
„Legtöbben gyávák vagytok” mondta Trump a kormányzókkal közös telefonbeszélgetés során. „Le kell tartóztatni a bajkeverőket” – fogalmazott az elnök.
Mint arról a Neokohn is beszámolt, a tüntetések azután kezdődtek, hogy Minneapolis városában egy rendőr eljárás közben George Floyd nyakára térdelt, aki folyamatosan azt mondta, hogy nem kap levegőt, kisvártatva pedig meghalt.
Később, a boncolás során kiderült, hogy Floyd halálát fulladás okozta, a térdelés miatt nem jutott elég vér az agyába. Az intézkedő rendőrt, Derek Chauvint elbocsátották a rendőrség kötelékéből és eljárás indult ellene gyilkosság vádjával.
Floyd halála pár hónappal azután történt, hogy a Louisville-i rendőrség intézkedés közben otthonában lelőtte Breonna Taylort, korábban februárban Georgia államban két fehér férfi pedig meglőtte a szintén afro-amerikai Ahmaud Arberyt.
