Benjamin Netanjahu hétfőn a Knesszetben a Likud párt frakcióülésén kijelentette, hogy az annektálási folyamat kezdeteként megjelölt július elsejei időpont nem változik. A miniszterelnök jelezte eltökéltségét, hogy e tervét az egyre erősödő nemzetközi bírálatok ellenére is tovább viszi.
Soha vissza nem térő történelmi alkalomnak” nevezte azt a lehetőséget, hogy Ciszjordánia bizonyos területeit az országhoz csatolja.
„Nem fogom elszalasztani az alkalmat, hogy kiterjesszem az izraeli szuverenitást erre a területre” – mondta a miniszterelnök, aki pártjának, a Likudnak a következő hónapokra vonatkozó politikai akciótervét ismertette. Hozzáfűzte: ilyen történelmi jelentőségű esély Izrael 1948-as megalapítása óta nem kínálkozott. Utalt az amerikai béketervre, amely szerinte lehetővé teszi, hogy át lehessen szabni a Közel-Kelet térképét.
Később, a zárt ülés során Netanjahu azt mondta a képviselőknek: „Van egy kijelölt időpontunk júliusban a szuverenitás érvényesítésére, és nem változtatjuk meg”.
Az új izraeli koalíciós megállapodás értelmében július 1. után Izrael a fennhatósága alá vonhat több mint 130 ciszjordániai zsidó telepet, főként az oslói megállapodás kizárólagos izraeli civil és biztonsági felügyelete alatt álló területeket, valamint a Jordán folyó völgyét is a fennhatósága alá vonhatja az Egyesült Államok közel-keleti béketerve alapján.
A koalíciós megállapodás már július 1-én lehetővé teszi a miniszterelnök számára az annektálás szavazásra bocsátását a Trump-kormánnyal koordináltak szerint a kabinetben vagy a parlamentben.
A Trump-kormány azonban a július 1-i határidőt nem tekinti kőbe vésettnek, mondta egy magas rangú amerikai tisztviselő a 13-as csatorna riporterének két héttel ezelőtt.
Morgan Ortagus, az amerikai külügyminisztérium szóvivője május 15-én azt nyilatkozta az izraeli újságíróknak, hogy a lehetséges annektálással kapcsolatos megbeszélések a Trump elnök béketervéről szóló Izrael és palesztinok közötti közvetlen tárgyalások részét kéne hogy képezzék.
Az “évszázad megállapodása” az amerikai kormány legnagyvonalúbb ajánlata Izrael számára. Jeruzsálem Izrael osztatlan fővárosa marad, és az USA elismeri a C-zónában lévő zsidó közösségeket Izrael részeként, továbbá a Jordán-völgyet a zsidó állam keleti védelmi vonalaként. Az annektálható területek pontos meghatározásával foglalkozó izraeli és amerikai tisztviselők alkotta bizottság még nem fejezte be a munkát.
A terv a palesztinoknak lehetővé teszi, hogy jelenlegi területeket megduplázva (Júdea és Szamária területének 70 százalékát megkapva), bizonyos kondíciók teljesítésével – például Izrael zsidó államként való elismerése, valamint Jeruzsálem elismerése Izrael fővárosaként – saját államuk legyen, melynek fővárosa a Kelet-Jeruzsálem peremén lévő Abu Dísz.
Ez az állam azonban nem lenne jogosult hadsereg fenntartására és katonai szerződések aláírására, és Izrael ellenőrizné a határait.
A Júdea és Szamáriában lévő zsidó közösségek önkormányzati tanácsának ernyőszervezete, a Jesa Tanács tagjai mindeközben kampányt folytatnak a Trump-térkép ellen, Knesszet-képviselőkkel és miniszterekkel találkozva, hogy megnyerjék őket a C-zóna 30% -ára alkalmazott szuverenitás támogatására, de nem Trump béketervének feltételei szerint – írja az Új Kelet online. A Tanács elutasítja a Palesztin Állam létrehozásának lehetőségét bármely határok szerint.
A kifogásaik között szerepel továbbá, hogy tervben vannak olyan rejtett részletek, amelyek ténylegesen befagyasztanák az építkezéseket és legalább 15 telep megsemmisítéséhez vezetnének. A Trump-terv szerint ezeket a telepeket enklávékká alakítanák át egy jövőbeli palesztin államon belül, csupán egyetlen kijárattal, és nem engedélyeznék a közösségek határainak kiterjesztést.
A palesztin fél még a terv előkészítési fázisában, látatlanul elutasította a tervet. Úgy értékelik, hogy mindez a kétállami megoldás iránti utolsó reménysugarat is kioltja. A Palesztin Hatóság a napokban megszüntette a biztonsági együttműködést az izraeli védelmi alakulatokkal.
Az annexió terve éles bírálatokat váltott ki szerte a világban. A ciszjordániai területek annektálására vonatkozó elképzelésének feladására szólította fel Izraelt az ENSZ közel-keleti különmegbízottja, Kelly Craft amerikai ENSZ-nagykövet szintén a tárgyalások újrakezdésére szólította fel az izraeli és a palesztin felet. Az EU szankciókkal is befenyegette a zsidó államot.
Izrael 1967-ben, a hatnapos háborúban Jordániától foglalta el Júdeát és Szamáriát (Ciszjordániát), Egyiptomtól a Gázai övezetet, és újraegyesítette Jeruzsálemet. A palesztinok ezeket a területeket jövőbeli államuk részének, Kelet-Jeruzsálemet pedig a fővárosuknak tekintik. Az elmúlt évtizedekben Izrael telepeket épített Ciszjordániában, noha ezek létrehozását a nemzetközi közösség legtöbb országa a nemzetközi jog megsértésének és a béke akadályának tekinti.
