1944. április 16-án kezdődött meg a magyarországi zsidók gettókba gyűjtése Kárpátalján. Ezt követően több mint 400 000 zsidót zártak gyűjtőtáborokba, majd hurcoltak el Magyarországról a náci haláltáborokba.
2001 óta ez a nap a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1940 júliusa és 1945 januárja között 1 millió 300 ezer embert, köztük 1,1 millió zsidót hurcoltak Auschwitzba. Minden harmadik áldozat magyar állampolgár volt; Auschwitz tekinthető a legnagyobb magyar temetőnek.
Kertész Imre magyar Nobel-díjas író 14 évesen járta meg a haláltáborok világát. Emlékeiből született Sorstalanság című könyve, amiért 2002-ben irodalmi Nobel-díjat kapott. A vészkorszakot így jellemezte:
„Auschwitz óta semmi sem történt, ami Auschwitzot visszavonta, ami Auschwitzot megcáfolta volna. A Holocaust az én írásaimban sosem tudott múlt időben megjelenni.”
Fahidi Éva fiatal lányként élte át a holokausztot. Családjával együtt hurcolták el Auschwitzba, ahonnan csupán egymaga tért vissza. Emlékeiről sokáig nem beszélhetett, míg végül A Dolgok Lelke című visszaemlékezésben örökítette meg családja történetét.
„Mi itt Magyarországon arra voltunk nevelve, hogy felejtsük el saját holokausztunkat, vagy ha erre nem vagyunk képesek, legalább ne beszéljünk róla, de semmi esetre sem nyilvánosan.”
Végül, Elie Wiesel Nobel-békedíjas író, tanár és aktivista. 1944-ben, tizenöt évesen egész családjával együtt deportálták. Megjárta az auschwitzi, a monowitzi és a buchenwaldi koncentrációs táborokat. Később több tucat könyvében, esszéiben, novelláiban és drámáiban írta meg a koncentrációs táborok borzalmait.
„Sion feltámadt a krematóriumokból és a hullahegyekből. A zsidó nemzet újjáéledt a holtak millióiból. A meghaltak révén kelt új életre. Nem tudjuk, mi az ára egyetlen csepp vérnek, egyetlenegy könnynek. Kegyelem minden. Ha az Örökkévaló valóban az Örökkévaló, akkor mindannyiunk dolgában az övé az utolsó szó. Ezt kellett volna mondanom annak a zsidó gyermeknek. De én csak átöleltem őt, sírva.”
A holokauszt magyarországi áldozatairól Orbán Viktor miniszterelnök Facebook-oldalán emlékezett meg.
„Rejtő Jenő botlatóköve. P. Howard és a százezrek emlékére, akik soha nem tértek vissza” – írja a miniszterelnök.
A kormány honlapja szerint a járványügyi helyzetre tekintettel idén a Nemzeti ünnepek és emléknapok Facebook-oldalán és YouTube-csatornáján csütörtöktől az emléknaphoz kötődően a következő tartalmak válnak elérhetővé:
Kovács Tamás, a Holokauszt Emlékközpont igazgatójának köszöntője; Németh Linda és Jakab Attila, a Holokauszt Emlékközpont történészeinek összefoglalója az emléknapról és a múzeumról; Mezei Mónika tanárnő rendkívüli történelemórája a magyar holokauszt emlékezetéről és Klacsman Borbála történész beszélgetése Fahidi Éva írónővel, színésznővel, holokauszt-túlélővel.
Emellett elérhetőek lesznek a következő dokumentumfilmek: Ámos Imre, az Apokalipszis festője című portréfilm; Egy világkiállítás hatása az Apokalipszis festőjére dokumentumfilm; Csodarabbik földjén/Ad tudtul fiaidnak; Akik lelke megmaradt a hitben – a debreceni zsidóság története (a Debrecen TV jóvoltából ingyenesen elérhető a https://youtu.be/BNTV4SCfsZc webcímen).
Szintén közzétesznek néhány napra több mozifilmet.
A Saul fia (április 16. és 23. között megtekinthető a https://vimeo.com/r/2C7w/UlRQQUtoZm linken. A Jób lázadása (április 16. és 30. között) elérhető a https://www.youtube.com/channel/UCIyc7meXLgW_WIhOMZ8aHKA oldalon. Továbbá a Sorstalanság (április 16. és 30. között) a https://www.youtube.com/channel/UCIyc7meXLgW_WIhOMZ8aHKA linken lesz elérhető.
