II. Erzsébet windsori karanténjából arra ösztönözte az Egyesült Királyság és a brit Nemzetközösség lakosait, hogy ezekben az időkben is tartsanak ki.
Nehéz hetek előtt állnak a britek. Vasárnap már 621 áldozatot szedett a fertőzés az Egyesült Királyságban és Boris Johnsont is kórházba kellett vinni. A királynő karanténban várja, hogy véget érjen a járvány. De nem ő az első uralkodó, aki Windsor falai közé vonult egy pusztító betegség elől.
1553-ban pestisjárvány tört ki Londonban, amely a város lakóinak a negyedét elpusztította. A fiatal I. Erzsébet királynő a betegség elől a teljes királyi udvart a windsori kastélyba menekítette. Londont szinte teljesen lezárták, és aki megbetegedett, az negyven napig nem hagyhatta el a házát.
A feljegyzések szerint a királynő rettegett a betegségtől és akasztófákat állíttatott fel azok számára Windsor főterén, akik megszegve a karantént odautaztak Londonból. Sőt még az áruszállítást is megtiltotta a két város között. George C. Kohn egy angliai járványokról szóló könyvében azt is leírja, hogy a királynő megpróbált gyógymódot keresni a bubópestis ellen. Bár elkerülte őt a rettenetes kór, de magánál tartotta egy zsálya, ruta, bodza levél, szeder levél, fehérbor és ecet keverék receptjét, amiről azt állították neki, hogy gyógyítja a fekélyeket.
Azóta 467 év telt el. Ma nem egy fiatal királynő ül a trónon, hanem egy idős uralkodó, aki végigélte a viharos 20. századot. Mikor március 12-én II. Erzsébet elhagyta Londont, talán pontosan ugyanazon az úton hajtott a windsori kastélyba, ahol egykor a birodalom első nagy királynőjének hintója verte fel az út porát.
De míg I. Erzsébet egy éppen születő birodalom nagy hatalmú királynője volt, addig II. Erzsébet uralkodásának közel hetven éve alatt a büszke brit birodalom egy gazdag, de geopolitikailag szerepét vesztett országgá zsugorodott. A királynő tulajdonképpen a birodalomnak az utolsó képviselője.
A koronavírus angliai kitörése óta nagy figyelem irányul az egész királyi családra. Az elmúlt évek botrányai ellenére, a királynő még mindig egy biztos pontot jelent a lakosság számára.
A kilencvenhárom éves Erzsébet március 18-án önkéntes karanténba vonult. Az idén 99 éves Fülöp herceg Skóciából szintén Windsorba repült, hogy a házaspár együtt legyen a bezárkózás hónapjaiban. A királynő továbbra is dolgozik, és mindennap megkapja a kormányiratokat a híres piros dobozban, a miniszterelnökkel pedig személyes találkozó helyett minden héten telefonon beszél.
A brit királyi családot a történelem során sem privilégiumai, sem a kastélyainak büszke falai vagy díszes őrizete sem tudták megvédeni a betegségektől. 100 évvel ezelőtt Erzsébet nagyapja, V. György király is elkapta a spanyolnáthát és ő lett a betegség egyik leghíresebb túlélője.
A családot ezúttal is elérte a járvány, hiszen Károly walesi herceget koronavírussal diagnosztizálták és néhány oldalági rokon is elkapta a betegséget. A trónörökös már felépült, de várhatóan huzamos ideig nem lesz nyilvános szereplése.
A királyi család egy évben közel 3500 királyi megjelenést vállal, ezek lehetnek átadások, ünnepségek, estélyek vagy audienciák. A királynő tavaly közel 300 rendezvényen vett részt, amelyeknek többsége audiencia volt. Az uralkodó egész életét azzal töltötte, hogy találkozóról találkozóra ment. Fogadott királyokat és elnököket, diktátorokat és popsztárokat. Most azonban életében először a királynő felmentést kap a személyes találkozók alól. Néhány hónapra kiürül a Buckingham-palota, és termeit nem özönlik el sem a turisták, sem pedig az audienciára várakozók százai.
II. Erzsébet a karantén alatt csak egy néhány fős személyzettel érintkezhet. A királynő soha nincs egyedül, tulajdonképpen mióta édesapja trónra lépett és ő lett az örökös, soha nem is lehetett egyedül.
Napi rutinjáról és az őt körülvevő emberekről a brit királyi tudósítások napi szinten beszámolnak. De ő is ugyanolyan izolációban van, mint mindenki más, hiszen a férjén, Fülöpön kívül jelenleg egyetlen családtagjával sem találkozhat.
Már hetek óta folyt a találgatás a brit sajtóban, hogy a királynő fog-e beszédet tartani ebben a válságos helyzetben. Erzsébet ugyanis eddig mindössze három rendkívüli televíziós beszédet intézett a britekhez. Először az Öböl-háború idején, majd a nemzeti hisztéria nyomására Diana halálakor, majd pedig mikor meghalt édesanyja, az anyakirálynő. Végül a királyi hivatal néhány napja bejelentette, hogy a királynő április ötödikén vasárnap egy rövid üzenetet intéz a lakossághoz.
Ez a beszéde azonban teljesen más volt, mint a korábbiak. Az idős uralkodó az üzenetében felidézte a második világháborút, mint egy olyan pillanatot, amikor a briteknek sikerült győznie a rossz felett. Egy héttel húsvét előtt imádkozásra biztatta az embereket és azt kérte, hogy tartsanak ki, hogy majd egy nap büszkén tekintsenek vissza a válság alatti helytállásukra.
„Egy nap újra együtt leszünk a barátainkkal, újra együtt a családunkkal, és újra találkozhatunk” – üzente a királynő.
A teljes beszéd:
Az idős királynő beszédével bizonyította, hogy 93 évesen is nyugodt hangon és szilárdan tud szólni egy pánikban levő országhoz. II. Erzsébet személye és élete azt üzeni, hogy ha a britek túlélték a háborút, a birodalom elvesztését és számtalan válságot, akkor ezt a járványt is le tudják győzni.