A zsidó államnak legutoljára öt évvel ezelőtt volt működőképes, a választók többségi akaratát képviselő kormánya. A 23. Kneszet március 16-i beiktatása után az előző parlament bizottságai automatikusan feloszlottak. Nagy Gabriella írása.
A Benjamin Netanjahu vezette ügyvivő kormány hatásköre korlátozott, ennek ellenére az új parlament hivatalba lépése után kedden a kora hajnali órákban, megkerülve a Kneszetet, az ügyvivő kabinet a Legfelsőbb Bíróság figyelmét is felkeltő rendeletet fogadott el.
A rendelet lehetővé teszi a Sabak biztonsági szolgálatnak a korona vírussal fertőzött vagy a gyanú szerint fertőződhetett izraeli állampolgárok mobiltelefonjának nyomon követését.
A frissített változat megszüntette a 30 napos korlátot Netanjahu hétfő este bejelentett programjára. Ehelyett a megfigyelés a rendkívüli állapot megszűntéig folytatódik, és az összegyűjtött adatokat további 60 napig megőrzik és felhasználják az Egészségügyi Minisztérium belső vizsgálatához.
Az új intézkedések végrehajtásához számítógépes nyomkövető technológiát alkalmaznak, amelyet korábban kizárólag a terrorizmussal gyanúsítottak felkutatására engedélyeztek.
Az izraeli törvények szerint a magánélet védelmét sértő intézkedésekhez, mint a mobiltelefon nyomkövetés, általában bírósági végzés szükséges, amit megalapozott indokkal kell alátámasztani.
A frissen hozott döntés célja, hogy figyelmeztessék és karanténba küldjék azokat a polgárokat, akik az elmúlt két hétben legalább 2 méteres távolságon belül legalább tíz percig kapcsolatban kerültek kornavírusos betegekkel. Ez úgy történik, hogy a Sabak továbbítja a begyűjtött információt az Egészségügyi Minisztériumnak, ami üzenetet küld az érintett személyeknek.
Bár az Igazságügyi Minisztérium korábban elkötelezte magát a rendelet kizárólag parlamenti jóváhagyása ellenében történő alkalmazása mellett, a kabinet vészhelyzetre hivatkozva megkerülve a Kneszetet megszavazta a végrehajtást.
Az ügyvivő kabinet számos megelőző korlátozást vezetett be a koronavírus hazai terjedésének meggátolása érdekében. Az iskolák, kávézók, bevásárlóközpontok és különböző szolgáltatások- többek között a bíróság – zárva tartása mellett, a legutóbbi rendelet szerint már nemcsak ajánlásszerűen, hanem kötelező otthon maradni. Magyarán senki nem hagyhatja el lakhelyét, kivéve a legszükségesebb ügyek, mint igazolt munkavegzés, illetve bevásárlás, gyógyszerbeszerzés vagy rövid séta esetén. Amennyiben valaki megszegi a kötelező karanténrendeletet, a rendőrség letartóztathatja illetve pénzbírsággal sújthatja.
A megfigyelés elindítását kedden jelentette be az Egészségügyi Minisztérium.
Időközben a parlament elnöke, Juli Edelstein (Likud) megakadályozva a bizottságok megalakulásának lehetőségét, bezárta a Kneszetet, ilymódon az izraeli állampolgárok digitális megfigyelése korlátlanul, parlamenti felügyelet nélkül történik.
Az ügyet különböző érdekvédelmi beadványok után a Legfelsőbb Bíróság a helyzet kényes háttere miatt, részben zárt ajtók mögött tárgyalta csütörtökön.
Az érintettek meghallgatása után, annak ellenére, hogy elismerte a nyomkövetés életmentő jogosultságát, a Legfelsőbb Bíróság határoza szerint a kormány új megfigyelő programját meg kell szüntetni, amennyiben a Kneszet nem ül össze és állít fel felügyeleti bizottságokat hétfőig.
A bíróság határozata lehetővé teszi ugyan a Sabak számára, hogy a határidő lejártáig nyomon kövesse és azonosítsa a lehetséges fertőzötteket, de megtiltja a rendőrségnek, hogy használja ezeket az információkat.
A kabinet döntése mellett érvelők szerint a Kneszetben a jelenleg zajló politikai patthelyzet miatt nem lehetséges parlamenti bizottságok felállítása.
A bíróság csütörtökön hozott döntése elismeri a kormány állítását, miszerint a tömeges megfigyelés a vírus terjedésének lassítására irányuló szélesebb körű erőfeszítések szükséges eleme. Ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy a kabinet nem használhatjs az egész ország létét veszélyeztető vírus miatti vészhelyzetet saját politikai érdekei érvényesítésére, amelyekkel megakadályozza a Kneszet működését és lehetetlenné teszi a bizottságok létrehozását.
„Ha a Kneszet nem hozza létre az illetékes bizottságot a [nyomkövetéssel kapcsolatos rendkívüli] rendeletek parlamenti felügyeletének érvényesítése érdekében, akkor nem használható fel a rendeletben rájuk ruházott hatáskör más döntések meghozatalára”, szól a Legfelsőbb Bíróság határozata.