Rajtunk áll, tanulunk-e a múltból, erőt merítünk-e a 20. század diktatúráit megszenvedők áldozatvállalásából és az embermentők példájából – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának közigazgatási államtitkára hétfőn, a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapján tartott budapesti megemlékezésen, a Holokauszt Dokumentációs Központban.
Latorcai Csaba úgy fogalmazott: „felelősséggel viseltetünk az egész teremtett világért és Európa jövőjéért”.
„Rajtunk áll, hogy a békét szolgáljuk, vagy a békétlenség lesz úrrá a minket körülvevő szűkebb és tágabb világunkban” – figyelmeztetett.
„Tanuljunk a múltunkból, mert jövőnk csak abban az esetben lesz, ha a jelent úgy formáljuk, hogy régi hibáinkat és bűneinket nem követjük el újra” – mondta.
Az államtitkár kitért arra: a kormány az elmúlt 9 évben jelentős eredményeket ért el a holokauszt emlékezetének megőrzésében. A meghirdetett programok és kormányzati intézkedések új alapokra helyezték a szembenézést Magyarország történetének e sötét foltjával, oly módon, hogy egyúttal az emlékezetpolitika eszközével hozzájárultak a magyar közösségek identitásának megerősítéséhez.
Az eredményeket példázza, hogy Magyarországon soha nem látott mértékben virágzik a zsidó kultúra, és „azt is elmondhatjuk, hogy ma Magyarország jelenti a biztonságot a zsidóság számára kontinensünkön” – fogalmazott.
Riasztónak és sajnálatosnak nevezte, hogy 75 évvel az auschwitz-birkenaui haláltábor felszabadulása után „napjaink Európája, amelynek azonosságtudatát, identitását évszázadok óta a keresztény-zsidó kultúrkör hagyományai” határozzák meg, olyan veszélyes útra készül lépni, amely „ezt a meghatározó és identitást formáló fundamentumot kezdi ki”.
„Ha nem fogunk össze és nem állítjuk meg időben” ezt a folyamatot, annak egy olyan világ lehet a következménye, amely „hasonlóan a 20. század istentelen diktatúráihoz, nem tűri a nemzetek és népek önrendelkezését, vallási gyökereinek elpusztítására törekszik, mindamellett a kulturális önfeladás útjára taszítja a kontinenst” – tette hozzá Latorcai Csaba.
Kovács Tamás, az emlékközpont igazgatója arról beszélt: nem lehet elégszer és eléggé hangsúlyozni, hogy az Auschwitzban elpusztított áldozatok harmadát a korabeli Magyarország területéről deportálták. Ezeknek az embereknek az egyetlen bűnük az volt, hogy zsidónak vagy romának születtek, esetleg valamilyen más szempontból nem tetszettek a birodalom vezetőinek.
Fontosnak nevezte, hogy a háború után született generációk is megismerjék a holokauszt teljes történetét, hátterét és utóhatásait. Az emlékközpont ezért szervez programokat iskolásoknak és továbbképzéseket pedagógusoknak, és működik együtt számos külföldi emlékközponttal és kutatóintézettel – mondta.
A megemlékezésen felolvasták António Guterres ENSZ-főtitkár emléknapi üzenetét. Azt írta: 75 évvel ezelőtt a haláltáborok felszabadításával a vérontás megszűnt, a világ pedig elborzadt, amikor fény derült a nácik bűneire.
E borzalmakat követően jött létre az Egyesült Nemzetek Szervezete azzal a céllal, hogy „az országok megleljék egymást a békében” és hogy soha ne ismétlődhessen meg hasonló, emberiesség elleni bűncselekmény – hangzott el.
Hozzátette: 75 év elteltével újra vannak neonácik és olyanok, akik a fehérek felsőbbrendűségét hirdetik, valamint továbbra is megpróbálják a holokauszt súlyát kisebbíteni, és az elkövetők felelősségét tagadni vagy csökkenteni.
„Ahogyan azonban kitart a gyűlölet, úgy kell kitartania az elhatározásunknak is, hogy fellépjünk ellene” – írta az ENSZ-főtitkár.
Jákov Hadasz-Handelszman, Izrael budapesti nagykövete arról beszélt: 75 évvel a második világháború vége után ismét világszerte növekszik az antiszemitizmus. A növekvő idegengyűlölet és a mások iránti gyűlölet együtt jár a holokauszt tagadásával és relativizálásával. Ez megnyilvánul beszédekben, írásokban, sőt az iskolákban is.
Hangsúlyozta: az antiszemitizmus nemcsak a zsidó nép problémája, hanem elsősorban azé a társadalomé, amelyben megjelenik. Az antiszemitizmus ugyanis előfutára lehet másfajta, a társadalom stabilitását veszélyeztető diszkriminációnak, gyűlöletnek, ami elsősorban azokat sújtja, akik mások, mint a társadalom többsége.
Az antiszemitizmus elleni küzdelem tehát nemcsak a zsidó nép, hanem az egész világ érdeke – mondta az izraeli nagykövet.
Vlagyimir Szergejev, Oroszország budapesti nagykövete kiemelte: büszkék apáikra, nagyapáikra és dédnagyapáikra, akik felszabadították „Hitler egyik legnagyobb halálgyárát”, az auschwitz-birkenaui koncentrációs tábort.
Kitért arra: 75 évvel ezelőtt, január 18-án a Vörös Hadsereg katonái szabadították fel a budapesti gettót is, ahol 70 ezer embert tartottak fogva.
A magyar fővárost és a budapesti gettót felszabadító, a nácik elleni harcokban 50 ezer szovjet katona halt meg, összesen pedig több mint 100 ezer szovjet katona nyugszik magyar földben – mondta.
„Ők az életüket áldozták, nekünk pedig az a kötelességünk, hogy sose felejtsük el azt, ami az 1930-as és az 1940-es években történt” – hangoztatta Vlagyimir Szergejev.
A megemlékezés keretében megnyitották az Orosz Holokauszt Kutatási és Oktatási Központ és az Orosz Zsidó Kongresszus kiállítását.
A megemlékezés végén kaddist mondott Radvánszki Péter Simon, a Páva utcai körzet rabbija, a résztvevők pedig mécseseket helyeztek el az áldozatok emlékfalánál.
Január 27-ét, az auschwitzi haláltábor 1945-ös felszabadításának napját 2005. november 1-jén nyilvánította a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává az ENSZ-közgyűlés.