A hazautalások helyzetéről közölt cikket az ENSZ honlapja, amit a Migrációkutató Intézet szemlézett.
Az ENSZ egy külön cikkben gyűjtötte össze a hazautalások (angolul: remittances) jelentőségét hangsúlyozó tényeket (összesen nyolcat).
A gyűjtésből kiderül, hogy globálisan 800 millió ember tesz szert bevételre évről évre a családtag által hazautalt összegekből.
Érdekesség, hogy a külföldi munkavállalók megtermelt jövedelmük csupán 15%-át küldik haza (átlagosan 2-300 dollárt havonta, kéthavonta), a fennmaradó rész a fogadó ország gazdaságában csapódik le.
Az ENSZ komoly problémának tartja, hogy továbbra is drága a hazautalás: a devizák átváltásából és a különböző díjakból adódóan a hazautalt összeg 7%-a jelentkezik költségként.
A cikk azt is rögzíti, hogy bár viszonylag alacsony összegekről van szó, azok a kedvezményezett háztartások bevételének 60%-át is kitehetik, és érdemi életszínvonal-javulás érhető el általuk.
A kapott összegek háromnegyedét élelmiszerre, orvosi ellátásra, gyógyszerre, iskoláztatásra és lakhatásra, egynegyedét viszont megtakarításra vagy olyan tevékenységre, befektetésre költik a kedvezményezett családok, amelyek gazdasági fejlődést, növekedést eredményeznek.
Az ENSZ cikkéből az is kiderül, hogy a 2018-as globális hazautalások (689 milliárd dollár) nagy része (529 milliárd dollár) a fejlődő országokba érkezett.
