Az európai uniós jog megköveteli az Izrael által 1967 óta „megszállt” területről származó termékek esetében, hogy e területet feltüntessék rajtuk földrajzi származási helyként, és adott esetben azt is, hogy a termék egy izraeli telepről származik — állapította meg csütörtökön kiadott indítványában az Európai Unió luxembourgi székhelyű bíróságának főtanácsnoka az MTI szerint.
Az ügy előzménye, hogy 2016 novemberében a francia gazdasági és pénzügyminiszter közzétett egy, az áruk eredetmegjelölésével kapcsolatos közleményt, amely kimondta, hogy az Izrael által megszállt területekről származó élelmiszereket úgy kell felcímkézni, hogy tükrözze ezt az eredetet, és követelmény az izraeli telep kifejezés vagy azzal azonos értelmű kifejezések megemlítése is.
Franciaországi és izraeli zsidó szervezetek a vitatott közlemény megsemmisítését kérték a francia államtanácstól.
A csütörtöki bírósági tájékoztatás szerint Gerard Hogan ír uniós főtanácsnok azonban úgy véli: a fogyasztó vásárlást befolyásoló tényezőnek tarthatja azt, hogy az adott ország nem demokrácia, illetve hogy olyan politikai vagy társadalompolitikai célokat követ, amelyeket kifogásolhatónak vagy akár visszataszítónak tart.
Indítványában a főtanácsnok — erkölcsi okokra hivatkozva — arra a következtetésre jutott, hogy az Izrael által megszállt területről vagy az ottani telepekről származó terméknél félrevezetheti a fogyasztót, ha nem tüntetik fel a valódi származási helyet.
A bíróságnak tehát ki kell mondania, hogy ezen jelöléseknek meg kell jelenniük az adott terméken.
Megjegyezte ugyanakkor, hogy az uniós jog azt is kimondja: az élelmiszerek eredetének helyével kapcsolatosan egy tagállam akkor hozhat kötelező jelölésre vonatkozó intézkedéseket, ha az alapvető meghatározója a terméknek, és annak minőségét is befolyásolhatja. Rámutatott: az a tény, amely szerint egy területet valamely hatalom megszállt, vagy egy adott élelmiszert egy telepen állítottak elő, nem valószínű, hogy a termék bizonyos jellemzőit kiegészíti vagy módosítja.
Az uniós főtanácsnok véleménye nem köti a bíróságot, de a tényleges ítélet az esetek jelentős részében egybeesik azzal.