A Tízparancsolat értékei a kereszténység megjelenésével és elterjedésével nem csak a zsidók számára váltak a moralitás, az erkölcsös életvitel és a jogrendben működő társadalom iránytűjévé, de az egész nyugati civilizáció, sőt bátran mondhatjuk, mára az egész emberiség értékrendjének alapját képezik.
Mostanság, amikor több irányból is veszélyeztetett az az Európa, amelyre olyan sokan büszkék vagyunk, különösen sokat hallani a judeo-keresztény értékek védelméről, mely értékeket nem csak a szélsőséges iszlám, de a szekularizáció egyre intenzívebb hatása is veszélyezteti.
Idén júniusban, a keresztény pünkösd ünnepével egy időben ünneplik a világ zsidó vallású közösségei Sávuot ünnepét, mely nem csak a tavaszi aratás ünnepe volt az ókori Szentföldön.
3331 éve, hogy ezen a napon állt Mózes és az egyiptomi rabszolgaság kínzó elnyomása alól csodás módon megszabaduló zsidó nép a Teremtő színe előtt, hogy átvegye az isteni törvénykönyvet, a Tórát (Mózes öt könyve), mely a világot teremtő Isten, a zsidó élet törvényeit meghatározó akaratának gyűjteménye.
A Tóra-adás revelációja a Tízparancsolatban csúcsosodott ki, hiszen ekkor Isten szavát mindenki egyaránt érzékelte:
csodás módon mindegyik érzékszervünk, melyek „normális állapotban” képtelenek a transzcendens isteni energiákat megtapasztalni, ekkor mégis felfogták Isten létét és egyedüliségét.
A Tóra törvényei és azokon belül a Tízparancsolat értékei azonban a kereszténység megjelenésével és elterjedésével nem csak a zsidók számára váltak a moralitás, az erkölcsös életvitel és a jogrendben működő társadalom iránytűjévé, de az egész nyugati civilizáció, sőt bátran mondhatjuk, mára az egész emberiség értékrendjének alapját képezik.
Akkor is így van ez, ha folyton változó világunkban sem a jó és a rossz, a helyes és a helytelen, az igaz és a hamis fogalma sem mértéke nem állandó, hiszen vannak olyan viszonyítási pontok, melyek a nyugati civilizáció számára nem változnak. Érdemes lehet, a teljesség igény nélkül, számba venni a ezeket az értékeket, hogy elismerjük: ezek a fogalmak mind-mind a Biblia örök tanításának részei.
A szabad akarat
Az ember isteni képmásra való teremtésének legnyilvánvalóbb motívuma az emberi szabad akarat mindent felülíró valósága, ahogy a Biblia a Teremtés könyvében fogalmaz:
„És teremtette Isten az embert az ő képmására, Isten képmására teremtette őt; férfinak és nőnek teremtette őket.” (Móz1 1:27).
Míg a növények és állatok világa ösztönös cselekvésen vagy éppen nem-cselekvésen alapul, addig az ember akkor is saját döntéseinek birtokosa, ha azok a döntések nem mindig igazodnak ahhoz az isteni akarathoz, mely teremtette őket. Leginkább a jó és a rossz választása közti szabadság emeli ki az embert más teremtmények közül és teszi a Föld uralkodójává minden teremtmény felett.
Természetesen, mint minden képesség, a szabad akarat is óriási felelőséggel jár, amelyhez iránymutatást az erkölcsösség bibliai alapértékei adnak.
Az élet mindenek felett
A Biblia talán legkiemelkedőbb tanítása az élet védelme és az élet feljebbvalósága majd minden magasztos és pláne nem-magasztos cél felett.
„Tanúkul hívom ellenetek ma az eget és a földet: az életet és a halált tettem eléd, az áldást és az átkot! Válaszd tehát az életet, hogy életben maradj te és magzatod.” (Móz5 30:15).
Az emberi élet, tanítja a Biblia, a Teremtés legfontosabb momentuma és célja, nélküle a világ értelmetlen és haszontalan. Ugyanakkor, bár az ember a legkiemelkedőbb minden teremtmény közül, az élet minden fajtája egyaránt értékes, felesleges és önkényes elpusztítása egyenlő a világ egészének megsemmisítésével. Az ember azzal, hogy szabad akarat birtokosa, képes és köteles tiszteletben tartani minden teremtmény élethez való jogát.
A család, mint a társadalom legalapvetőbb és legfontosabb alkotóeleme
„Nem jó, hogy az ember egyedül van” (Móz1 2:18) — tanúskodik a Biblia, korábban pedig úgy szól:
„Megáldotta őket Isten és mondta nekik Isten: Szaporodjatok, sokasodjatok, töltsétek be a földet” (Móz1 1:28).
Az emberi együttélés legkisebb alkotóeleme a család. A családi élet jelenti az ember számára a biztonságos környezetet, az otthon melegét, a mindennapok küzdelmeinek célját és értelmét. Az emberben eredeti vágy motoszkál a társas együttélésre, a baráti kapcsolatokra, arra, hogy örömünket és bánatainkat ne egyedül éljük meg, hanem képesek legyünk megosztani másokkal.
A múlt generációi után érzett reverencia
Míg az ókori társadalmak egy része a korábbi nemzedékekre felesleges teherként tekintett, a Bibliai értékeinek elterjedésével megnőtt a tisztelet a nálunk idősebb, tapasztaltabb generációk iránt. Bár a 21. század fogyasztáson alapuló társadalma már sok irányból sugallja, hogy minden ami régi, az elavult, ami elromlott vagy meghibásodott, le kell cserélni, a nyugati civilizációba mégis mélyen beivódott a korból adódó tapasztalat és értékek iránti alázat.
Gyermekeink és a jövő iránti felelősség
Szintén a Biblia által a világnak adott értékek egyike az utánunk következő generáció iránt érzett felelősség. Gyermekeinket úgy neveljük, hogy készen legyenek maguktól is megállni a helyüket a világban, akár azután is, hogy elengedjük majd kezüket vagy mi magunk már nem leszünk.
Figyelmet fordítunk ezért oktatásukra, hasznos tanácsokkal és útravalóval látjuk el őket gyermekkoruk során, és azért fohászkodunk, hogy az ő életük jobb, kényelmesebb, békésebb és könnyebb legyen, mint amilyen nekünk jutott.
A tulajdon védelme és más tulajdonának tisztelete
Egyáltalán nem magától értetődő, hogy az ember ne csak a saját tulajdona, de a mások vagyona iránt is felelősséget érezzen.
A judeo-keresztény civilizáción alapuló társadalmak világlátásában a mások tulajdona nem szabad prédája annak aki szemet vet rá.
A munkának és az általa megtermelt vagyonnak értéke van, és mindannyiunknak ki kell venni részünket a közösség szükségleteinek megadásában.
A fentiek csak néhányak azok közül az értékek közül, melyek az évszázadok során észrevétlenül is meghatározói mindennapi életünknek. A több, mint 3000 évvel ezelőtti, addig és azóta is példátlan kinyilatkoztatás tehát mindannyiunk számára személyes üzenetet hordoz, mely szerves része mindennapi gondolkodásunknak.
http://zsido.com/holidays/savuot-%D7%A9%D7%91%D7%95%D7%A2%D7%95%D7%AA/
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.