A brit mandátum megszűnésével egy időben, 1948. május 14-én, 16 órakor David Ben-Gurion a Zsidó Ügynökség nevében, a tel-avivi múzeum nagytermében kikiáltotta Izrael állam megalakulását.
Az 1947 őszére kidolgozott kiürítési tervek szerint 1948. május 15-én kellett az utolsó brit katonának elhagynia Izrael állam földjét. Még az azt megelőző napon, a brit katonák többségének hajóra szállásával egy időben, május 14-én, David Ben-Gurion kikiáltotta a szabad és független Izrael államát, amelyet azonnal megtámadtak az őt körülvevő arab országok, ezzel kitört az első arab–izraeli háború.
A harcok után egy évvel tűzszünetet hirdettek, és megállapodtak egy ideiglenes határban, az úgynevezett zöld vonalban. Jordánia elfoglalta Ciszjordániát és Kelet-Jeruzsálemet, a gázai övezet pedig egyiptomi ellenőrzés alá került.
Izrael 1949. május 11-én lett az Egyesült Nemzetek Szervezetének tagja. A háború alatt az ENSZ becslése szerint 711 000 arab, a korábbi arab lakosság 80%-a hagyta el Izraelt. A palesztin menekültek sorsa manapság az egyik fő ütközőpont az izraeli-palesztin konfliktusban.
Az új állam első éveiben a David Ben-Gurion miniszterelnök vezette Munkáspárt volt az izraeli politika fő ereje. Ezekben az években tömegesen vándoroltak be a holokauszt túlélői és az arab országokból kiüldözött zsidók.
1948 és 1958 között Izrael lakossága 800 000-ről 2 000 000-ra nőtt. Az érkezők többségének nem volt vagyona és átmeneti táborokban laktak. 1952-ben több mint 200 000-en éltek ilyen táborban.
Ma már több, mint 9 millió lakosa van a zsidó államnak. Boldog születésnapot Izrael!
