Egy friss jelentés szerint az elmúlt öt évben csaknem minden második zsidó fejében megfordult, hogy emigráljon.
2014 májusában érte a Belga Zsidó Múzeumot az az antiszemita terrortámadás, melynek négy áldozata volt. A dzsihadista támadásban meghalt egy izraeli házaspár, valamint a múzeum belga férfi alkalmazottja és egy önkéntes dolgozója, egy francia nő.
Csaknem öt évvel később a média újra az országban burjánzó zsidógyűlöletről számol be, ami az elmúlt években egyre inkább erősödött.
A Kantor Centre nevű szervezet éves jelentése szerint Belgiumnál csak Franciaországban érzik magukat nagyobb veszélyben a zsidó közösségek tagjai. Leggyakrabban olyan antiszemita bűncselekményekről számolnak be, amik során vandalizmussal, holokauszt-tagadással, vagy éppen verbális erőszakkal szembesülnek. Mindemellett a zsidóságot érintő összeesküvés-elméletek és a náci retorika is egyre többször üti fel a fejét — olvasható a The Guardian beszámolójában.
A brüsszeli kormány által működtetett Egyenlő Esélyekért Központ (Centre for Equal Opportunities ) legutóbbi jelentése szerint 2018-ban 101 antiszemita esetben intézkedtek, ami jelentős növekedést jelent az előző évhez képest, amikor 56-szor kérték segítségüket hasonló ügyekben.
A Kantor Centre további aggasztó tendenciákra hívta fel a figyelmet. Legújabb tanulmányuk szerint ugyanis
a belga zsidóknak 42 százaléka mondta azt, hogy az elmúlt öt évben fontolgatta az emigrálást,
ami az egyik legmagasabb aránynak számít azon 12 ország körében, melyeket bevontak a kutatásba. Ezen a téren csak Franciaországban és Németországban rosszabb a helyzet.
A válaszadók 39 százaléka számolt be arról, hogy az elmúlt egy évben találkozott antiszemita zaklatással.
Az Európai Zsidó Kongresszus (EJC) elnökét nem érték meglepetésként a kimutatás eredményei. Ariella Woitchik, a belga székhelyű szervezet elnöke ugyanis arról számolt be a médiának, hogy naponta szembesülnek a problémával.
„Mégha nem is téged ér személyesen egy antiszemita támadás, mindenhonnan ilyenekről értesülsz — az iskolai barátaidtól és a munkahelyeken is.
Brüsszel utcáin ma nem lehet kipában végigsétálni”
— nyilatkozott Woitchik, aki szerint az oktatási intézményekben súlyos problémát jelent az állandóan felbukkanó zsidógyűlölet, ezért egyre többen a közösség iskoláiba íratják gyermekeiket. „Komoly dilemmát jelent: vagy állami iskolában hagyod a gyermeket, és akkor ott válik célponttá; vagy zsidó iskolába íratod, ami maga válik célponttá” — tette hozzá.
A zsidóságot képviselő szervezet vezetőjének elmondása szerint évekkel ezelőtt is igyekeztek hangot adni aggodalmaiknak, de akkor az európai politikusok többsége túlzásnak vélte a beszámolókat. „Ma már nemcsak a zsidóságért aggódunk, hanem az egész társadalmunkért.
A zsidók elleni támadások egyben a demokrata társadalom aláásását is jelentik”
— hangsúlyozta az EJC elnöke.
Az antiszemita atrocitások nem újkeletűek Belgiumban: néhány éve például kiderült, hogy egy 12 éves fiút éveken át zaklattak az iskolában zsidó származása miatt: három társa dezodorral fújkálta zuhanyzás közben, a náci gázkamrák szörnyűségeit imitálva. A fiún égési sérülések és bőrirritációk jelentek meg utána. Joel Rubinfeld, a Belga Antiszemitizmus Elleni Liga elnöke úgy nyilatkozott, hogy az ilyen esetek „zsidó-mentes zónákká” alakítják a belga iskolákat.