A Mésa-sztélé vizsgálata alapján a kutatók úgy vélik, a moábi Bálák király igazi történelmi személy lehetett.
A Mózes 4. könyvében, a Bemidbárban megjelenő hírhedt Bálák király, aki a történet szerint a Moáb pusztájában táborozó zsidó népet megkísérelte megátkoztatni elképzelhető, hogy tényleg létezett, derül ki a Tel-Avivi Egyetem legújabb kutatásából.
Az i.e. 840-re datált Mésa-sztéléjének sérült szövegtöredék, amit eddig „Dávid házának” értelmeztek, mégis a moábi Bálák királyra utalhat.
A jelenleg a párizsi Louvre-ban kiállított sztélé a bibliai II. Királyok könyvében megjelenő Mésának, Moáb királyának területi terjeszkedését és építkezési terveit meséli el. A régészeti műkincsre egy anglikán misszionárius talált rá 1868-ban az ősi moábi Dibon városának romjai között Jordániában.
A sztélén megjelenő vésetek papírlenyomatát a francia származású archeológus, Charles Clermont-Ganneau vizsgálta meg Jeruzsálemben. Mielőtt azonban Franciaországba tudta volna szállítani, egy helyi beduin törzs darabokra törte. A lenyomat alapján Clermont-Ganneau az eredetinek megfelelően aztán újra összeállította a töredékeket.
„Úgy gondoljuk, Bálák Bálámhoz hasonló történelmi személy lehetett, akit a híres jordániai Deir Alla felirat 1967-es megtalálásáig ‘kitalált’ karakternek tartottak,”
— magyarázta Israel Finkelstein professzor, Tel-Avivi Egyetem Archeológiai és Ősi Közel-Keleti Kultúrák Intézetének munkatársa
„A Mésa-sztéléről készült új fotók és a feliratról készül lenyomat arra utalnak, hogy a ‘Dávid Háza’ olvasat — melyet a tudósok két évtizeden keresztül elfogadtak — többé nem állja meg a helyét.”
Az egyetem kutatói óvatosan, de arra következtetnek. hogy a szövegrészlet a moábita Bálák királyra utalhat, aki a Bemidbár 22-24 történetében megbízta Bálákot, szabadítson isteni átkot Izrael népére.