A levél, amelyben a magyar-zsidó embermentő és mártír lány barátait és rokonait nyugtatja meg, Izrael Nemzeti Könyvtárában kerül kiállításra — írja a Jerusalem Post.
1944. május 20-án, valahol a volt jugoszláv-magyar határon Szenes Hanna levelet írt testévérének, Györgynek.
Szenes Hanna (Anikó) 1921-ben született Budapesten, asszimilált zsidó családba. Naplójának tükrében a korabeli magyarországi antiszemitizmus miatt fordult a cionizmushoz, 1939-ben alijázott, majd visszatért Európába, hogy részt vegyen a zsidóság megmentésére történő kísérletekben.
Levelének írása előtt két hónappal Szenes ejtőernyősként érkezett a területre brit katonákkal, néhány héttel később pedig már a magyar hadsereg fogságában volt.
Levelét Szenes angolul írta, mivel minden levélnek át kellett mennie a brit katonai cenzúrán, és a lány nyilván nem akarta, hogy a fordítás akadályozza a levél célba érését.
Testvérének azt üzente, hogy „rendben vagyok” („quite OK”), és hogy „ez minden”. Ezek mellett még arra kéri, hogy írjon nevében anyjuknak, és hogy nyugodtan írja alá a nevében a levelet. Szenes barátait is üdvözölte levelén keresztül.
Szenes Hannát a nyilasok megkínozták a Margit-körúti fogházban, de így sem adta fel barátait. A nyilasok november 7-én kivégezték.
A mártír hősnő maradványait 1950-ben vitték Izraelbe, és a Herzl-hegyen temették újra.
Versei, mint alábbi, fogságban írt költeménye, máig ismertek Izraelben:
„Egy kettő három
nyolc a hossza,
Két lépéssel mérem a szélet
Kérdőjelként lebeg az Élet.
Egy kettő három
tán egy hét is,
Vagy a hó vége még itt talál,
De fejem felett a Halál.
Huszonhárom lennék
most júliusban
Merész játékban számra tettem,
A kocka perdült. Veszítettem.”
A levelet az izraeli Nemzeti Könyvtárban állítják ki.