A választók este 8 óráig adhatták le szavazataikat az ország 8131 településén és városában, több mint 23 ezer helyszínen a spanyol demokrácia történetének 14. parlamenti választásán.
A választásra jogosult 36,9 millió spanyol állampolgár közül több mint 2 millióan szavazhatnak külföldről, a legtöbben, több mint 420 ezren Argentínából. A spanyol belügyminisztérium tájékoztatása szerint a szavazás zavartalanságát több mint 92 ezer rendfenntartó biztosítja ezen a napon országszerte. A szaktárca létrehozott egy különleges egységet is, amelynek feladata a választások eredményének befolyásolását célzó informatikai támadások kivédése.
A szavazásra jogosult 36,9 millió spanyol 41,4 százaléka, azaz mintegy 14,5 millió ember adta le voksát 14 óráig – közölte Miguel Ángel Oliver kommunikációs államtitkár vasárnapi madridi sajtótájékoztatóján.
Tájékoztatása szerint a részvételi arány 4,6 százalékponttal magasabb, mint a legutóbbi, 2016 júniusában rendezett parlamenti választásokon ugyanebben az időszakban.
A szavazás lebonyolításának teljes költsége 138,9 millió euró. A spanyol választók 350 alsóházi (kongresszus) és 208 felsőházi (szenátus) képviselői hely sorsáról döntenek.
A közvélemény-kutatási előrejelzések szerint a voksolás kimenetele sosem volt még ennyire bizonytalan, egyforma esélye van akár bal-, akár jobboldali kormány megalakulásának, de újabb belpolitikai patthelyzet is elképzelhető, amikor egyik tömb sem rendelkezik a kormányalakításhoz szükséges parlamenti többséggel.
Amennyiben a választások után valamelyik politikai oldal többségbe tud kerülni, Spanyolország történetében először alakulhat koalíciós kormány. A legutolsó, a kampánycsend előtt öt nappal nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatás szerint, amelyet a GAD3 intézet készített az ABC című konzervatív napilap számára, a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) a szavazatok 31,5 százalékával győzelemre, és 134-139 mandátumra számíthat a törvényhozásban.
Eszerint második helyre várható a konzervatív Néppárt (PP) a szavazatok 20,1 százalékával, 81-86 közötti képviselő hellyel. Harmadik lehet az Állampolgárok (Ciudadanos) liberális középpárt 13,9 százalékos támogatottsággal, 42-44 mandátummal. Az Unidas Podemos (Együtt képesek vagyunk) radikális baloldali párttömörülés 12,1 százalék szavazatot, és ez alapján 27 képviselői helyet kaphat, míg a VOX párt a voksok 11,4 százalékára és 30-32 mandátumra esélyes. Utóbbi parlamentbe jutásával 1982 óta először kerülhet újból radikális jobboldali párt a spanyol törvényhozásba.
A felsoroltakon kívül hét kisebb, köztük katalán és baszk nacionalista erők szerezhetnek mandátumot.
A GAD3 hétfőn megjelent felmérése mintegy 8 millióra becsülte a bizonytalan szavazók számát, akik még nem döntöttek arról, hogy kire adják majd a voksukat. A különböző kutatások 71-73 százalék közötti választási részvételt jósolnak. A legutóbbi, 2016 júniusában rendezett általános parlamenti választásokon a jogosultak 69,8 százaléka szavazott Spanyolországban. A mintegy 5 millió lakosú, kelet-spanyolországi valenciai autonóm közösségben ezen a napon regionális parlamenti választásokat is tartanak.