Nagy többséggel jóváhagyta a londoni alsóház, hogy Theresa May miniszterelnök az Európai Unió szerdai csúcsértekezletén kezdeményezze a brit EU-tagság megszűnésének további halasztását.
A kormányzati indítványra 440, ellene 110 képviselő voksolt.
Theresa May hivatalosan múlt pénteken kérte a Brexit legfeljebb június 30-ig terjedő halasztását Donald Tuskhoz, az Európai Tanács elnökéhez intézett levelében.
A javaslat szerint ha e határidő előtt sikerül ratifikálni a Brexit-megállapodást — amelyet az alsóház eddig háromszor elutasított –, akkor a halasztási időszak is előbb véget érne.
A ház elé kedden a kormány terjesztette be a halasztási kérelem jóváhagyásáról szóló indítványt.
A képviselők azonban már előző este törvénybe iktatták azt az ellenzéki indítványt, amely egyenesen kötelezi Theresa May miniszterelnököt a Brexit-határidő további hosszabbításának kezdeményezésére, elkerülendő a megállapodás nélküli kilépést az EU-ból.
A törvényjavaslat – amelyet Yvette Cooper, az ellenzéki Munkáspárt egyik befolyásos képviselője, az alsóház belügyi bizottságának elnöke terjesztett elő – az elmúlt egy hétben megjárta a felső kamarát, a Lordok Házát is, és hétfő este került vissza az alsóházba, ahol a képviselők véglegesítették.
A parlamenti döntés az uralkodói ellenjegyzéssel kedden törvényerőre emelkedett. Így azonban a brit parlamenti eljárásjogi törvény alapján szükségessé vált egy megerősítő szavazás is, ezúttal a kormány indítványára, és kedd este ezt az indítványt hagyta jóvá jelentős többséggel az alsóház.
Az Európai Unió szerdán soron kívüli csúcsértekezletet tart, amelyen Theresa May miniszterelnöknek ismertetnie kell London indokait a Brexit további halasztására.
A jelenlegi jogi alaphelyzet az, hogy ha May indokait az EU-csúcs szerdán elutasítja, akkor az Egyesült Királyság pénteken megállapodás nélkül, szabályozatlan módon távozik az Európai Unióból.
A halasztáshoz az unióban maradó 27 tagország egyhangú beleegyezése szükséges.
Politikai elemzők gyakorlatilag teljesen valószínűtlennek tartják, hogy az EU megtagadná a Brexit-határidő halasztását, és így azt is, hogy a brit EU-tagság pénteken megállapodás nélkül megszűnne.
Az Eurasia Group nevű globális politikai-gazdasági kockázatelemző csoport londoni kutatóműhelyének szakértői a szerdai EU-csúcs elé összeállított előrejelzésükben közölték: abban a valószínűtlen esetben, ha az uniós vezetők mégis elvetnék Theresa May halasztási kérelmét, a cég szerint az ebből eredő válsághelyzetben a londoni alsóház többsége jó eséllyel megszavazná a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválásáról hozott döntés visszavonását.
Az 50. cikkely szabályozza, és két évvel ezelőtt bejelentett aktiválása el is indította a kilépési folyamatot.
Az aktiválásról hozott kormányzati döntés visszavonása London szuverén jogköre, ehhez nem kell az uniós társállamok jóváhagyása. Ha azonban Nagy-Britannia érvényteleníti az 50. cikkely aktiválásáról szóló döntést, az a Brexit-folyamat végét jelentené.
Kedd estig csaknem 6,1 millióan írták alá a brit kormány és a parlament hivatalos petíciós honlapján március végén megjelent felhívást, amely követeli, hogy a kormány vonja vissza a Brexit-folyamat elindításról hozott döntést, és az Egyesült Királyság maradjon az Európai Unió tagja.
A brit kormány azonban többször is leszögezte, hogy erre nem hajlandó.
A brit EU-tagság az eredeti menetrend szerint március 29-én szűnt volna meg, de a többi uniós tagállam a múlt havi EU-csúcson egy halasztást már jóváhagyott a brit kormánynak.
Ez május 22-ig tartott volna, abban az esetben, ha a londoni alsóház a múlt péntekig elfogadta volna a Brexit-megállapodást.
Az alsóház azonban éppen aznap – az eredeti kilépési határidő lejárati napján – vetette el harmadszor is az egyezményt, és ezután életbe lépett a márciusi EU-csúcson erre az esetre előre megállapított új, április 12-i határidő, amely jogilag továbbra is érvényes.
Ennek további halasztását kéri a szerdai EU-csúcson a brit kormányfő.