125 éve született Gerhard Schmidhuber, aki valószínűleg majd nyolcvanezer ezer ember életét mentette meg, amikor 1945 január 16-án megakadályozta, hogy egy nyilas különítmény lemészárolja a budapesti gettóban még életben lévőket.
A német vezérőrnagy a Magyarországot 1944-ben megszálló német csapatok egyik parancsnoka volt. 1945 januárjában állítólag – bár ezen máig vitatkoznak a történészek – tudomást szerzett arról, hogy a fővárosi Royal szállóban számos német SS katona és magyar nyilas gyülekezik azzal a céllal, hogy a közeledő szovjet csapatok megérkezése előtt egy éjszakai rajtaütés során tömegmészárlást hajtsanak végre a budapesti gettóban.
Egyes források szerint Schmidhuber – aki nem volt tagja a náci pártnak – összehívatta a tervezett tömeggyilkosság szervezésében résztvevőket és megtiltotta nekik az akciót.
Ezt követően német őrséget rendelt a gettó bejárataihoz, akik elzavarták az ott lévő nyilasokat. A szovjet hadsereg néhány nappal később elérte a gettót, és ezzel Schmidhuber körülbelül nyolcvanezer magyar zsidót mentett meg.
Ugyanakkor a történethez hozzátartozik egy máig tartó történészi vita is. Ungváry Krisztián például hitelesnek tartja, hogy Schmidhuber döntött volna a gettó megvédéséről. Karsai László viszont megkérdőjelezi a történetben a tábornok szerepét, mely kapcsán egyetlen bizonyíték sem került még elő.
A német hadseregben szigorú hierarchia működött, ezért a kételkedők szerint Schmidhuber jelentést tett feletteseinek, akik a háború várható elvesztését látva már inkább igyekeztek elkerülni a további atrocitásokat.
Egy biztos, a közbeszédben a vezérőrnagy neve mégis a gettó megmentőjeként maradt fenn. Schmidhuber az 1945-ös budai kitörési kísérlet során esett el.