Teljes a káosz: harmadszor is elutasította a londoni alsóház a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét rögzítő megállapodást.
A péntek délutáni szavazáson az EU-val novemberben elért egyezségre 286-an, ellene 344-en voksoltak, vagyis a kormány 58 fős többségű vereséget szenvedett. A döntés azt jelenti, hogy érvényét vesztette a rendezett brit kilépésre a múlt heti EU-csúcson kijelölt május 22-i új határidő.
Donald Tusk tanácsi elnök Twitter-üzenetében közölte:
rendkívüli csúcstalálkozót tartanak az európai uniós tagországok állam- és kormányfői április 10-én Brüsszelben, tekintettel arra, hogy a londoni alsóház elutasította a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét rögzítő megállapodást.
Január 15-én, amikor először került az alsóház elé az 585 oldalas megállapodást, a kamara a brit parlamentarizmus történetének legnagyobb, 230 fős többségével, a március 12-i második szavazáson 149 fős többséggel utasította el az egyezményt.
A pénteki szavazás után Theresa May konzervatív párti miniszterelnök kijelentette, más utat kell keresni.
„Súlyos következmények”
Az újbóli elutasításnak „súlyos következményei” lehetnek, ugyanis az alapeseti forgatókönyv jelen pillanatban az, hogy az Egyesült Királyság április 12-én, a múlt heti EU-csúcson erre az esetre kijelölt határnapon kikerülhet az Európai Unióból.
May szerint az addig hátralévő mindössze 14 napban már nincs idő valamely Brexit-megállapodás kidolgozására és törvénybe iktatására.
Az alsóház ugyanakkor egyértelműen kifejezésre juttatta a korábbi szavazásokon azt is, hogy nem fogja megengedni a brit EU-tagság megállapodás nélküli megszűnését – tette hozzá.
A brit miniszterelnök hangsúlyozta: az EU egyértelmű álláspontja, hogy a Brexit további halasztásához világosan megfogalmazott indokokra és az EU-ban maradó országok egyhangú jóváhagyására van szükség.
A pénteki parlamenti döntés előtt Geoffrey Cox, a brit kormány jogi főtanácsadója közölte, a londoni alsóház az Európai Unióban maradó 27 ország kezébe adná az Egyesült Királyság jövőjét, ha ismét elutasítja a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét rögzítő megállapodást.
A DUP megint beintett
A pénteki szavazás előtt is az volt a szinte konszenzusos várakozás, hogy a kormány ezúttal sem tud többséget felsorakoztatni a Brexit-megállapodás mögé. Ugyanis a kisebbségi tory kormányt kívülről támogató, rendkívül EU-szkeptikus észak-írországi Demokratikus Unionista Párt (DUP), amely eddig is mereven elvetette a megállapodást, már a pénteki voksolás előtt hivatalosan jelezte, hogy ezúttal sem szavazza meg az egyezményt.
A DUP és a Konzervatív Párt alsóházi frakciójának keményvonalas Brexit-tábora mindenekelőtt a megállapodás azon záradékát utasítja el, amelynek alapján az Egyesült Királyság vámuniós viszonyrendszerben maradna az EU-val, ha nem sikerülne időben megkötni egy átfogó kétoldalú kereskedelmi egyezményt.
E tartalékmegoldás (backstop) célja az, hogy ebben az esetben se kelljen visszaállítani a hosszú évek óta nem létező fizikai ellenőrzést Írország és Észak-Írország határán, amely a Brexit után az Egyesült Királyság és az EU egyetlen szárazföldi vámhatára lesz.
Mi jön most?
A múlt heti EU-csúcson született kompromisszumos megoldás szerint az Európai Unió május 22-ig tartó halasztásba egyezett bele, de ehhez a Brexit-egyezményt a korábbi kilépési határidőig, vagyis brit idő szerint péntek éjjel 23 óráig, közép-európai idő szerint éjfélig jóvá kell hagynia a brit parlamentnek.
Elfogadott Brexit-megállapodás nélkül Londonnak április 12-ig kell jeleznie a Brexit-folyamat további menetével kapcsolatos terveit,
és azt, hogy részt akar-e venni a május végén esedékes európai parlamenti választásokon. Ettől függ, hogy az EU hajlandó lenne-e megfontolni a Brexit további halasztását a megállapodás nélküli kilépés elkerülése végett.