Zsidó szervezetek szerint a pápa szemet hunyt a holokauszt fölött, és nem ítélte el határozottan a pusztítást. A Szentszék szerint Pius a háttérben dolgozott a zsidók megmentésén és azon, hogy ne rosszabbodjon a helyzet.
Sokak szerint a Vatikán élén 1939 és 1958 között álló pápa nem emelte fel szavát a holokauszt ellen, nem gátolta meg a római zsidó közösség haláltáborokba hurcolását, és ezzel bizonyos fokig még hozzá is járult a rémtettekhez.
Ferenc pápa most kijelentette, az egyház nem fél a saját történelmétől, és mivel szerinte XII. Pius pápa munkásságát előítélettel és túlzásokkal ítélték meg eddig, a tisztánlátás végett megnyitja a vitatott katolikus egyházfővel kapcsolatos dokumentációt
Ezt az ellentmondás feloldhatja az akkor keletkezett iratok megismerhetősége, így az utókornak lehetősége lesz pontosan belelátni a Vatikánban zajló folyamatok sűrűjébe, megérteni Pius és az egyházi vezetők álláspontját és korabeli lehetőségeit – valamint az is kiderülhet, mennyivel járultak hozzá a zsidók megmentéséhez.
Az archívumot 2020. március 2-án nyitják meg, jelentette be Ferenc pápa a Vatikán Titkos Archívum munkatársai előtt tartott beszédében.
A Vatikán általában 70 évet vár, az aktuálisan pápai pozíciót betöltő személy ciklusának végéig, sőt azon túl is, mielőtt megnyitná a vonatkozó archívumokat, de ebben az esetben nagy nyomás helyeződött a Szentszékre, tegyék tisztába a XII. Pius pápával kapcsolatos történelmi tényeket, világosságra hozva az azzal kapcsolatos dokumentumot, amíg még élnek a holokauszt túlélők.
Az archívum kezelői már 2006-ban elkezdték előkészíteni az ellentmondásos pápával kapcsolatos dokumentációt, XVI. Benedek pápa kérésére.
Ferenc pápa elismerte, hogy Pius pápasága során előfordultak:
„komoly nehézségek, emberi és keresztény óvatosságból fakadó kínos döntések, melyek némelyek számára visszahúzódásnak tűnhettek”
Ezzel szemben, véleménye szerint az történt, hogy a történelem legsötétebb és legkegyetlenebb időszakában igyekezett ébren tartani a lángot és aktív diplomáciai döntésekkel szolgálni az emberiséget.
Az Amerikai Zsidó Bizottság (American Jewish Committee) szerint épp ideje volt az archívum nyilvánosságra hozásának, melyért a szervezet már több, mint 30 éve kampányol.
„Különösen fontos hogy izraeli és amerikai vezető holokauszt emlékintézmények szakértői a lehető legpontosabban objektíven kiértékeljék a legszörnyűbb időszakkal kapcsolatos történelmi feljegyzéseket, elismerve a Soá alatti hibákat és hősies erőfeszítéseket egyaránt”
— nyilatkozta David Rosen, az AJC egyik rabbija a Reuters hírügynökségnek.
A döntést az izraeli külügyminisztérium, illetve az izraeli holokauszt emlékközpont, a Jad Vasem is üdvözölte. Emmanuel Nahson, a minisztérium szóvivője reményét fejezte ki az irányban, hogy minden releváns archívumhoz szabad hozzáférést biztosít majd a kutatók számára a Vatikán.
A Jad Vasem nyilatkozatából kiderül, évek óta szorgalmazza az archívum megnyitását, melynek rendkívüli jelentőséget tulajdonít.
“A lépés lehetővé teszi majd az objektív és nyílt kutatást és az átfogó párbeszédet, különös tekintettel a a holokauszt alatti vatikáni eljárással kapcsolatos kérdésekkel, de általánosságban a katolikus egyházzal kapcsolatban is. A Jad Vasem teljes hozzáférést követel kutatói számára.”