62 éve, 1957. február 08.-án meghalt Neumann János világhírű matematikus, a számítógép kifejlesztője.
Neumann János matematikai tehetsége ellenére, bankár apja kívánságára vegyészmérnöknek tanult Zürichben, miközben Berlinben és Pesten matematikát, fizikát és filozófiát is hallgatott. A zsidó származású, bár nemesi címet szerzett családból való Neumann a harmincas években emigrált az Egyesült Államokba.
Princetonban, a mérnöktovábbképző intézetben matematika-professzor lett, majd részt vett az amerikai atombomba elkészítésében. Egy évvel később már Pennsylvaniában igazgatott egy hadászati számítógép-projektet, amelyet másodpercenként ezer művelet sebességűre terveztek. Neumann ezután haláláig együtt dolgozott ottani kollégájával, Hermann Goldstine matematikussal. Többek közt megalkották az IAS- vagy Neumann-gépet, amely sokkal gyorsabban számolt bármelyik korabeli számítógépnél, felépítése pedig nagyjából megegyezett a mai modern számítógépekével, így joggal tartják ezt a mai gépek ősének.
Neumann élete végéig, még halálos betegségének utolsó napjaiban is dolgozott, majd 1957-ben tüdőrákban halt meg. Neumann János mély humanizmusát mutatja, hogy a Neumann elvet sohasem engedte szabadalmaztatni. Annak érdekében, hogy ezt megakadályozza, az elvet egy publikációjában hozta nyilvánosságra, ami megakadályozta a szabadalmaztatást. Azt tartotta, hogy számítógép nem egy vagy több emberé, hanem az egész emberiségé, hiszen nem egy ember találta ki, hanem matematikusok és mérnökök hada, ezért ellenezte, hogy abból néhány ember hasznot húzzon, üzletet csináljon.