Már több, mint 30 év telt el a Zsidó Földalatti Mozgalom (HaMakhteret HaYehudit) terrorakció sorozata óta, melynek többsége Izraelben feledésbe merült. Nemzetközi szinten ez az első alkalom, hogy maguktól a szereplőktől hallhattuk, hogyan is zajlott az elkövetők és a Sin Bet közötti hosszas macska-egér játszma, és hogyan sikerült megakadályozni egy olyan akciót, mely a modern-kori Armageddont szabadította volna el a Közel-Keleten.
A Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm fesztivál két alkalommal is közel telt házas teremben vetítette le Shai Gal rendkívül izgalmas, és egyben érzékeny témát feldolgozó filmjét a zsidó földalatti mozgalom múltjáról és jelenéről.
A filmből maguk a főszereplők mesélik el a történeteiket, azoknak kiváltó okait, motivációikat, a támadások előkészítésétől a végrehajtásig, az igazságszolgáltatás nehézségein és visszásságain keresztül napjaink valóságáig. A Zsidó Földalatti Mozgalom négy fő végrehajtott illetve tervezett terrorakciójának körülményeit ismerhetjük meg a film fejezetein keresztül, melyekért többnyire az arab, palesztin terrortámadásokat és az izraeli hatóságok hatástalan válaszlépéseit megelégelő, önbíráskodást választó erősen nemzeti-érzelmű vallásos zsidók a felelősek.
Az akciók között szerepelt nabluszi (sekemi) illetve ramallahi palesztin polgármesterek autóinak felrobbantása, a hebroni iszlám egyetem diákjaira való lövöldözés egy zsidó jesiva diákot érő gyilkosságra válaszul, öt darab palesztin busz felrobbantásának kísérlete, illetve az utolsó, a legtöbbek számára vérfagyasztó következményeket sejtető, templom-hegyi Sziklamecset felrobbantásának terve.
Az elfogásukra felállított izraeli belbiztonsági szolgálat, a Sin Bet szupercsapatának, Karmi Gillon és Jákov Perri vezetésével több, mint 30,000 munkaórába került kinyomozni az elkövetőket, és a négy támadásból az utolsó kettő, legtöbb áldozattal, illetve potenciálisan visszafordíthatatlan következményekkel járó támadásokat meghiúsítani.
Összesen huszonöt elkövetőt tartóztattak le, közülük tizenötöt sokrendbeli bűncselekménnyel vádoltak meg – hármukat végül gyilkosságban találtak bűnösnek – azonban politikai, társadalmi és vallási nyomásra mindegyikük börtönbüntetését minimalizálták, és végül 7 év után szabadultak.
A megkérdezettek közül érdekes módon a Sin Bet és a legfőbb ügyész asszony fejeztek ki megbánást az elkövetőkkel szemben tanúsított rendkívül enyhe bánásmód miatt, maguk az egykori szélsőségesek ma is büszkén vállalják tetteiket.
Talán a legérdekesebb a film záróakkordja, melyben a rendező azt igyekszik bemutatni, hogyan váltak az egykori földalatti mozgalom tagjai a mainstream politikai elit részévé. A 80-as évek terroristák elveikben nem, de gyakorlatban ma már békés, politikai eszközökkel igyekeznek kivívni céljaikat, a júdea-szamariai zsidó települések számának növelését, illetve a templom-hegyi zsidó jelenlét fokozását, a kormányhoz és a jobboldali pártokhoz köthető pozíciókban.