A közös teherviselés a megalakulásának 70. évfordulóját ünneplő NATO kedden kezdődő londoni csúcsértekezletének kiemelt témája. Tárgyalnak Kína erősödésének várható következményeiről is.
A tagországok vezetői a kétnapos informális találkozón ezen kívül áttekintik a közös védelem, illetve elrettentés helyzetét, a külföldi missziók ügyét, valamint az Oroszországgal folytatott viszonyt. A tanácskozáson részt vesz Orbán Viktor magyar miniszterelnök is.
A londoni találkozó részleteit ismerő diplomaták tájékoztatása szerint a megbeszélés napirendjén kiemelt helyen szerepel az a tagállamok 2014 szeptemberében tett két vállalása, amely szerint a bruttó hazai termékük (GDP) két százalékát a védelmi kiadásokra fordítják, azon belül pedig 20 százalékot fejlesztésre.
A NATO főtitkára, Jens Stoltenberg ezzel összefüggésben pénteken adott tájékoztatása szerint 2019-ben az európai szövetségesek és Kanada védelmi kiadásai öt egymást követő évben reálértéken 4,6 százalékkal növekedtek.
„Európa nem képes egyedül megvédeni magát”
Kiemelte, hogy 2016-tól számítva 2020 végéig a tagországok mintegy 130 milliárd dollárt fordítanak a védelem fokozására, és várakozásaik szerint a védelmi kiadások összege 2024 végére elérheti a 400 milliárd dollárt.
„Ez példátlan előrehaladás, amely jelentősen erősíti a NATO-t” – fogalmazott Jens Stoltenberg, hangsúlyozva: a NATO továbbra is a béke és stabilitás alapja az euroatlanti térségben. A jelenlegi bizonytalan időkben nemzetek fölött álló erős intézményekre van szükség, ezért a NATO-t is erősíteni kell minden ember biztonságának megőrzése érdekében.
A tagországok állam- illetve kormányfői szerdai ülésükön áttekintik a védelmi és elrettentési berendezkedés állását, különös tekintettel a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló szerződés (INF) megszűnésére, illetve a NATO és Oroszország viszonyára.
Nincs egyetértés abban, „hogyan viszonyuljon a szervezet a hidegháború idején létezése okát szolgáltató Szovjetunió utódjához, Oroszországhoz – bár a hivatalos vonal az, hogy Moszkva ‘destabilizál, provokál valamint agresszív és felelőtlen retorikát folytat nukleáris kérdésekben’ ” – írja az Infostart.
A NATO-nak mint védelmi szövetségnek a megtartása nagyon fontos Németország számára – jelentette ki Angela Merkel német kancellár múlt szerdán a berlini parlament alsóházában elmondott beszédében.
„A NATO megtartása ma legalább annyira érdekünk, mint a hidegháború idején volt, ha nem jobban. Mert (…) Európa nem képes egyedül megvédeni magát” – mondta a kancellár.
Beszédében Merkel méltatta az Egyesült Államokat a NATO-ban való szerepvállalásáért, valamint leszögezte: a szervezet kulcsszerepet tölt be a stabilitás érdekében olyan helyeken, mint a Balkán vagy Afganisztán. „A NATO hetven éve biztosítja a békét” – jelentette ki Merkel.
A hírügynökségek emlékeztetnek arra, hogy Emmanuel Macron nemrég bírálta, „agyhalottnak” nevezte a szervezetet. A francia elnök egy nemrég megjelent interjúban kijelentette, hogy
jelenleg a NATO agyhalála figyelhető meg, mert nincs semmifajta egyeztetés a stratégiai döntéseknél az Egyesült Államok és a szövetségesek között.
Macron ugyanakkor a közelmúltban többször határozottan bírálta Törökországot – és a szerinte tehetetlen NATO-t is – az október 9-én indított északkelet-szíriai török offenzíva miatt. Erre Recep Tayyip Erdogan török elnök Isztambulban arra szólította fel francia hivatali kollégáját, Emmanuel Macront, hogy vizsgáltassa ki magát, nem agyhalott-e.
Erdogan azt mondta, hogy a francia elnök legutóbbi kijelentései annak a „beteges, sekélyes felfogásnak” a megnyilvánulásai, mely szerint a mindenféle kockázatvállalást nélkülöző, a sorozatos győzelemhez szokott országok nem tudják elviselni a Törökország jogainak és szuverenitásának védelmét célzó erőfeszítéseket.
Az Infostart tudósítója azt írja: „Erdogan a csúcs fekete báránya lehet, mivel egy ellenséges szövetségi rendszer tagjaként látványosan barátkozik Putyin orosz elnökkel és rakétavédelmi rendszert is vett tőle. Az sem zavarta, hogy emiatt hazája nem kaphat F-35-s amerikai lopakodó harcigépeket.”
A kínai és a terrorista kihívás
Az észak-atlanti szövetség megbeszélést folytat Kína erősödésének várható következményeiről is. Ezzel összefüggésben a vezetők első ízben tekintik át a Kínával való kapcsolatokat tartalmazó jelentést. Információk szerint az iránymutatás egyszerre tekint Kínára lehetőségeket és kihívásokat jelentő partnerként.
A tagállami vezetők megvitatják az egyes NATO-missziók aktuális ügyeit, illetve a műveletek állását is. A NATO terrorizmusellenes küzdelemben játszott szerepéről is tárgyalnak, amellyel összefüggésben egyebek mellett az Afganisztánban és Irakban tevékenykedő kiképzőmissziók jövőjét tekintik át.
Egyebek mellett vitára bocsátják a hibrid fenyegetésről, a terrorizmus elleni küzdelemről és a hibrid hadviselőről készült jelentések tartalmát is. A szíriai helyzet kapcsán röviden kitérnek majd Törökországra, mint a térség legfontosabb stabilizációs tényezőjére.
Megvitatják továbbá azt a dokumentumot is, amely a légi, a szárazföldi, a tengeri és a kibertér területei mellett a világűrt hadműveleti szempontból operatív területté nyilvánítja.
