Moszad főnök: Az új iráni atomalku nem fog minket megakadályozni a cselekvésben

„Izrael nem csatlakozott az egyezséghez. Izraelnek megengedett, hogy bármilyen módon megvédje magát – és így is fog cselekedni” – mondta Barnea.

Az Egyesült Államokat a szörnyű megállapodás elsietése miatt bírálta David Barnea, a Moszad igazgatója és kijelentette, hogy az Iránnal kötött új nukleáris egyezmény nem akadályozza meg ügynökségét abban, hogy Izrael biztonsági érdekeinek védelme érdekében fellépjen az iszlám köztársaság ellen – számolt be a Jerusalem Post.

Barnea a megjegyzéseket a Yair Lapid miniszterelnökkel és más vezető kormánytisztviselőkkel folytatott maratoni magánbeszélgetésén tette csütörtökön.

„Izrael nem írta alá a megállapodást. Izraelnek megengedett, hogy minden lehetséges módon megvédje magát – és így is fog cselekedni. Nem ülhetünk csendben, és nem nézhetjük tétlenül, ahogy a veszély egyre közeledik”

– mondta nekik Barnea, aki tavaly júniusban vette át a kémfőnöki tisztséget.

Barnea találkozóin foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy az Egyesült Államok miért támogatná Izraelnél jobban az általa veszélyesnek nevezett alku elfogadását, még akkor is, ha egyes közel-keleti erői Irán célkeresztjébe kerülhetnek.

„Mi a Hezbollahhal állunk szemben, nem az USA-val. Az Iszlám Dzsiháddal állunk szemben, nem az USA-val; és a milíciákkal és az IRGC-vel Szíriában. Ezzel kell foglalkoznunk. Nyilvánvaló, hogy az USA egy nap felállhat és elhagyhatja [a régiót]; mi nem mehetünk el. Mi itt vagyunk. Vannak koncepcionális különbségek is, és a világnézeteinkben is”

– mondta.

A Moszad vezetője folytatta:

„Az a stratégiai hajlam, hogy mind az USA, mind Irán aláírja az új JCPOA-t [nukleáris megállapodás], nem változtat Irán hosszú távú vágyán, hogy atomfegyverhez jusson”.

2018-ban, amikor a Moszad lefoglalta Teherántól Irán nukleáris archívumát, és azt visszahozta Izraelbe, az archívum segített félresöpörni az iszlám köztársaság atomfegyver-képesség elérésére irányuló vágyával kapcsolatos kérdéseket, „adatpontból tényként változtatva azt” – mondta a Moszad vezetője a csütörtökön találkozó tisztviselőknek.

A lehetséges új megállapodás hatásait áttekintve Barnea a találkozóin elmondta, hogy az csak „sokkal nagyobb mértékben növeli a veszélyt” Izraelre és a világra nézve, mint a 2015-ben aláírt eredeti megállapodás.

Elismerve, hogy az új alku „egy hónapról hat-hét hónapra tolja a [nukleáris] kitörést a 90%-os dúsítású urániumhoz való eljutáshoz”, azt is megjegyezte, hogy 2025-re Teherán útja a fegyverként használható dúsított urániumhoz lényegében visszamenne egy minimális időre.

Ezzel az Irán által telepített centrifugák számának korlátozására vonatkozó 2025-ös lejárati dátumra utalt.

Elméletileg a JCPOA és egy új megállapodásnak korlátoznia kellene Iránt, és korlátoznia kellene, hogy 2030-ig csak kis mennyiségű uránt dúsítson alacsony dúsítási szinten, de ha Irán egyszer nagyszámú fejlett centrifugát telepít, ha úgy dönt, hogy csalni akar, akkor nagyon rövid időn belül újra dúsíthat mindent, amit most kiad, és még többet is, szinte csak az új centrifugák bekapcsolásával.

Továbbá azt mondta, hogy „komolyan aggódik” a „több százmilliárd [dollár]” miatt, amelyet a szankciók feloldása esetén a „terrorizmus állami támogatója kapna, amely egyrészt destabilizálja, másrészt szponzorálja a terrort a régióban, beleértve a milíciákat, a Hezbollahot, a húszikat és az Iszlám Dzsihádot Gázában”.

Jöhet a közel-keleti nukleáris hidegháború?

„Oroszország és Kína bizonyára örül, ahogy a „dekadens” amerikaiak ráugranak a gereblyére, és csodálkoznak, hogy az miért csap az arcukba. De Amerika szövetségesei nem élvezik a műsort” – írja az amerikaiak Iránnal kapcsolatos stratégiájáról Dominic Green.