20 éve rohanta le Amerika Szaddám Huszein Irakját

Két évtizeddel az USA iraki inváziója után az amerikaiak többsége nem hiszi, hogy az USA helyes döntést hozott Irak lerohanásával – derül ki az Axios/Ipsos új közvélemény-kutatásából. Az inváziót követő káosz és pusztítás az amerikaiak egy generációját és vezetőiket tette szkeptikusabbá az amerikai katonai erő tengerentúli, különösen közel-keleti alkalmazásával szemben. Az invázió megdöntött egy brutális diktátort, de 20 évig tartó instabilitást idézett elő Irakban, és rontotta Amerika tekintélyét a világban.

2003. március 17-én George W. Bush ultimátumot adott, hogy az Egyesült Államok katonai akciót indít, ha Szaddám Huszein nem hagyja el Irakot 48 órán belül. Március 19-én bombák kezdtek hullani Bagdadra. Március 20-án megkezdődött a szárazföldi invázió.

Az invázió rendkívül ellentmondásos volt Európában, de rendkívül népszerű az Egyesült Államokban. 2003 februárjában a Pew közvélemény-kutató intézet felmérése szerint az amerikaiak 66%-a helyeselte az iraki katonai akciót, és csak 26%-uk helytelenítette azt.

A Bush-kormányzat azzal indokolta az inváziót, hogy Szaddám Huszein iraki diktátor tömegpusztító fegyverekkel rendelkezett, amelyeket azonban soha nem találtak meg. A Pew szerint az amerikaiak 57%-a akkoriban tévesen hitte, hogy Szaddám szerepet játszott a 9/11-es támadásokban.

Az amerikai erők végül április elején foglalták el Bagdadot. Bush azóta elhíresült „Küldetés teljesítve” beszédét 2003. május 1-jén mondta el, mindössze öt héttel a háború kezdete után.

Az amerikai erők ezután még nyolc éven át küzdöttek az elszánt lázadók ellen.

Becslések szerint 200 000 iraki halt meg és közel 5000 amerikai katona. A háború becslések szerint 2 billió dollárjába került az USA-nak.

A Pew szerint 2005-re az amerikai közvélemény már a háború ellen fordult, bár a republikánusok többsége továbbra is támogatta azt.

Barack Obama 2008-as elnökválasztási kampányának központi elemévé tette az iraki háború ellenzését, és ígéretet tett arra, hogy 16 hónapon belül kivonul onnan. 2011-ben valóban kivonta a megmaradt amerikai erőket, de három évvel később kénytelen volt visszaküldeni a csapatokat, miután az ISIS hatalmas területeket hódított meg Irakban és a szomszédos Szíriában.

Donald Trump 2016-os kampánya során többször is bírálta a háborút, hamisan állította, hogy kezdettől fogva ellenezte azt, és számonkérte riválisait, például Jeb Busht, majd később Hillary Clintont, amiért támogatták azt.

A háború öröksége mindkét kormány külpolitikájára jelentős hatással volt.

„Amikor Obama például a szíriai rezsim szíriai vegyifegyver-használatára adott katonai válaszlépést fontolgatta, egész héten érezni lehetett Irak szellemét”

– mondta Ben Rhodes, Obama egyik vezető külpolitikai tanácsadója a héten a „Pod Save the World” podcastban.

Mind Obama, mind Trump elnök vonakodott attól, hogy amerikai katonákat vezényeljen konfliktusövezetekbe, ellentétben elődeikkel, Bushal és Bill Clintonnal.

Úgy tűnik, hogy ez az óvatosabb megközelítés a katonai erő tengerentúli alkalmazásával kapcsolatban hatással volt az amerikai közvéleményre is. A Chicagói Globális Ügyek Tanácsának 2022-es felmérése szerint azonban az amerikaiak többsége támogatná a katonai beavatkozást bizonyos forgatókönyvek esetén, például ha Oroszország megtámadna egy NATO-szövetségest.

Napjainkban az amerikaiak mindössze 31%-a gondolja úgy, hogy az iraki háború biztonságosabbá tette Amerikát, míg 36%-uk szerint az USA-nak igaza volt, hogy megszállta az országot

– derül ki az Axios/Ipsos e héten közzétett felméréséből.

A pártok között azonban egyértelmű a megosztottság: a republikánusok 58%-a gondolja úgy, hogy az USA-nak igaza volt a támadás megindításakor, szemben a demokraták 26%-ával.