A konzervatív politikai kommentátor szerint ha a Legfelsőbb Bíróság felülírja az abortuszt minden államra kiterjesztő Roe vs. Wade döntést, az intézmény végre visszanyerhetné eredeti funkcióját.
„A héten egy névtelen kiszivárogtató több generációnyi legfelsőbb bírósági normát sértett meg azzal, hogy a Politico számára továbbította Samuel Alito bíró döntéstervezetét a Dobbs kontra Mississippi ügyben, a Roe kontra Wade (1973) megdöntését fontolgató ügyben” – kezdi Ben Shapiro, konzervatív és ortodox zsidó kommentátor a Daily Wire oldalán.
A Harvardon jogi karán végzett Shapiro leírja, hogy a határozattervezet, amelyet állítólag a Bíróság többsége, köztük Clarence Thomas, Neil Gorsuch, Brett Kavanaugh és Amy Coney Barrett bírák támogatnak, teljes egészében elveti Roe-t, tagadva az abortuszhoz való alkotmányos „jog” létezését; a többségi vélemény a Roe-t követő Planned Parenthood v. Wade ügyet is elveti. Casey-ügyet (1992), amely a Roe-féle trimeszteri keret helyett egy homályos és nem alkalmazható „indokolatlan teher” tesztet vezetett be annak megállapítására, hogy az abortuszt korlátozó törvény alkotmányellenes-e vagy sem.
Alito azt írja: „Az alkotmány nem tiltja meg az egyes államok polgárainak, hogy szabályozzák vagy betiltsák az abortuszt. Roe és Casey ezt a hatáskört magához ragadta”.
Bill Barr, korábbi igazságügyi miniszter a szivárogtatásról:
„A Roe egy jogi förtelem, amelynek nincs támasza az Alkotmány szövegében, nemzetünk történelmében vagy bármilyen jogi precedensben. A Legfelsőbb Bíróság csupán bitorolta a hatalmat, hogy politikai véleményét amerikaiak millióira tukmálja; a Roe nem vetett véget az abortuszról szóló nemzeti vitának, hanem befagyasztotta azt, megakadályozva az államokat abban, hogy a választóikra szabott szabályozást fogadjanak el.
A Roe felülírása csupán visszahelyezné az abortusz kérdését az államok hatáskörébe; New York továbbra is engedélyezné az abortuszt a születésig, míg Texas szinte minden abortuszt betiltana”
– fejti ki a kommentátor.
A szerző azonban leírja, hogy az amerikai demokraták tombolnak, mintha valami szörnyűség következne be. Idézi Joe Bident, aki „radikálisnak” nevezte a döntést, és azt mondta: „Az a gondolat, hogy hagyjuk, hogy az államok, a helyi önkormányzatok hozzák meg ezeket a döntéseket, alapvető változást jelentene abban, amit eddig tettünk”. Chuck Schumer, a szenátus többségi vezetője (D-NY) „sötét és nyugtalanító napnak nevezte a döntést Amerika számára”. Shapiro megjegyzi, hogy a demokraták máris arra szólítottak fel, hogy próbálják meg kiiktatni a filibustert, hogy Roe-t szövetségi törvénybe foglalják. Az egyik legszélsőségesebb reakció Elizabeth Warren korábbi demokrata elnök-jelölt aspiránsé volt:
Shapiro szerint felháborító a szivárogtatás:
„A demokratikus normák, az alkotmány és az elvek nem számítanak. Csak az eredmény számít. A baloldal évtizedek óta úgy tekint a Legfelsőbb Bíróságra, mint a progresszív politikaformálás egyik rezervátumára. A Dobbs kontra Mississippi döntés visszaállítaná a Bíróság eredeti szerepét: a törvények pártatlan bírája, nem pedig egy baloldali szupertörvényhozás.
A baloldal pedig nem tűrheti ezt a lehetőséget. Jobban szeretnék, ha a Legfelsőbb Bíróság felülről kényszerítené ki a baloldali társadalmi prioritásokat”
– fejti ki a kommentátor.
A szerző szerint, aki prominens élet-párti aktivista ez különösen igaz az abortuszra, amelyet a progresszívek szinte szentségnek tartanak.
„A baloldal számára az abortusz az emberi élet objektív értékének tagadására való felhatalmazást jelenti; az öncélú erkölcsi relativizmus legmagasabb fokú formájára való hajlandóságot jelenti. Az abortusz hiánya azt a lehetőséget kínálja, hogy a tetteknek erkölcsi következménye van, hogy az élet értéke nem önkényes és szubjektív, hogy a nőknek és a férfiaknak kötelességeik vannak gyermekeikkel szemben.
Mindez megkérdőjelezi alapvető világképüket. Ezt a logikát a választók elé tárni olyan megaláztatás, amit a baloldal nem tud elviselni. És minden eszközt bevetnek, hogy megakadályozzák ennek a lehetőségét” – zárja Ben Shapiro.
EPA/SARAH YENESEL
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.