Feszültséget szít az anticionista német antiszemitizmus elleni biztos?

2021 végén a Simon Wiesenthal Központ (SWC) kiadta éves „Globális antiszemitizmus Top 10″ listáját. Németország a 7. helyen szerepelt a Hamász és Irán mögött, mivel nem sikerült megfékeznie az antiszemitizmust. A jelentés kiemelte Baden-Württemberg tartomány antiszemitizmusért felelős biztosát, Michael Blume-ot, aki úgy tűnik éppen az ellenkezőjét teszi, mint amit munkaköri leírásának megfelelően tennie kellene.

Az antiszemitizmus elleni biztos pozíciót 2018-ban hozták létre mind a 16 német szövetségi államban, hogy a növekvő antiszemitizmus idején Németországot, a zsidók biztonságának garantálásával kapcsolatos történelmi felelősségének megfelelően óvja.

Ehhez képest a közösségi médiában Blume gyanús, Izrael-ellenes posztokat „lájkolt”, köztük egyet, amely a cionistákat a nácikkal teszi egyenlővé. Nem volt hajlandó felszólítani az állam által finanszírozott Landesbank Baden-Württemberg bankot, hogy zárja le a Palesztin Bizottság Stuttgart számláját, egy olyan szervezetét, amely támogatja a BDS-t, a mozgalmat, amelyet Németország hivatalosan antiszemitának tart. Nem tett semmit annak érdekében sem, hogy megakadályozza a németországi Freiburg város testvérvárosi kapcsolatát az iráni Iszfahánnal, amelynek önkormányzata támogatja Izrael elpusztítását.

Munkája és hírneve védelmében Blume nyilvános nyilatkozatokban és a Twitteren szokta ostorozni zsidó vádlóit, a „jobboldali” táborba tömörítve őket.

A zsidó emberjogi szervezetet, az Simon Wiesenthal Centert is „kétes Trump-párti üzletnek” nevezte.

„Soha nem gondoltam volna, hogy ilyen rosszul sikerült listára kerülök az úgynevezett Simon Wiesenthal Center által, amely korábban Barack Obama amerikai elnököt és egy német ENSZ-nagykövetet is ugyanígy támadott” – mondta Blume a Jwish News Syndicate-nek.

Blume Christoph Heusgen, volt német ENSZ-nagykövetre utalt, aki Izrael-ellenes szavazási eredményei miatt került fel a 2019-es listára. Obama 2016-ban azért került a lista élére, mert ő irányította az Egyesült Államok példátlan tartózkodását egy olyan ENSZ-határozat kapcsán, amely elítélte Izraelt a telepépítések miatt.

„Még államunk és nemzetünk zsidó közösségeit sem keresték meg előzetesen, és joggal dühösek ezek miatt a bizarr vádak miatt, amelyek a jelölésemet és a közös munkánkat érik” – folytatta Blume. „Ezeket a vádakat egy digitális troll terjesztette, aki arról ismert, hogy számos gyűlöletkeltő tweettel és levéllel zaklatja a zsidó és nem zsidó németeket. A felsorolt állítások mindegyikét már évekkel korábban megvitatták és cáfolták. Hálás vagyok a széleskörű szolidaritásért, amelyet a napokban tapasztaltam, amikor szembenéztem a személyes integritásom elleni támadással, amelyet egy nyilvánvalóan meggondolatlan SWC intézett ellenem.”

A „digitális troll”, akire Blume utal Benjamin Weinthal lehet a The Jerusalem Posttól, aki 2018 óta nyomoz Blume után.

Zsidó és nem zsidó szervezetek valóban szervezkedtek Blume mellett, köztük a Németországi Zsidók Központi Tanácsa, a németországi zsidóság közpénzből finanszírozott ernyőszervezete, amely „abszurdnak” nevezte a vádakat.

Felületes megosztottság a zsidók és Izrael között

A vádak lényegére reagálva Blume a Neue Zürcher Zeitung című svájci napilap egyik írására hivatkozott, amelyben azt állította, hogy 2019-ben törölték a Facebook-fiókját (bár a jegyzőkönyvben léteznek képernyőfotók vétségeiről). Ami a BDS bankszámláját illeti, állítása szerint törvénytelen egyszerűen megszüntetni egy takarékszámlát. Az sem áll hatalmában – állítása szerint -, hogy megakadályozza az iráni a testvérvárosi partnerségeket.

„Ha lett volna jogi felhatalmazásom a bankszámlák és az Iránnal való kapcsolatok megszüntetésére, akkor éltem volna vele” – mondta Blume a JNS-nek. „De úgy gondolom, hogy a hatalommegosztást és a jogállamiságot minden demokráciában minden világi és vallásos embernek el kell fogadnia. Számomra ez az, ami a fő különbséget jelenti az Európai Unió, az USA és Izrael között az egyik oldalon, és zsarnoki ellenségeink között a másikon.”

A Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség (IHRA) antiszemitizmus munkadefiníciója szerint, amelyet Blume állítólag támogat, az antiszemitizmus magában foglalja a cionizmusellenességet.

„Blume soha nem volt antiszemita, de nyíltan cionista- és Izrael-ellenes” – mondta Chaim Noll, izraeli származású német-zsidó író. „Az én szememben ez elég ahhoz, hogy valakit antiszemitának tekintsünk, de német szemmel nem. Ők ragaszkodnak a zsidók és Izrael közötti felszínes különbségtételhez.”

Noll úgy véli, hogy Blume – aki egyébként iszlámmal foglalkozó tudós, és felesége muszlim német-törökhöz – inkább az iszlám megítélésének javításában érdekelt azáltal, hogy az antiszemitizmust az iszlamofóbiával teszi egyenlővé. Az antiszemitizmus biztosának pozíciója, jegyezte meg Noll, többnyire politikai jellegű.

„Büszkeségből ragaszkodnak hozzá és azért, hogy megmutassák, hogy van a saját akaratuk. A németországi zsidó közösségek is, amelyek nem igazán Izrael-pártiak, és soha nem is voltak azok. Ezek a közösségek árulók” – mondta. „Csak a német kormányra figyelnek.”

A közpénzekből finanszírozott baden-württembergi zsidó közösség Blume védelmére kelt szóvivője, Barbara Traub révén, aki Blume-t „az antiszemitizmus minden formájának nyílt harcosaként” aposztrofálta. Traub és Blume közösen írtak egy hamarosan megjelenő könyvet a németországi zsidó életről.

Martin Widerker szerint, aki 40 éve vezetője a zsidó közösségnek Stuttgartban (a tartomány fővárosában), Blume bűnei túlmutatnak az SWC listáján felsoroltakon, és pénzügyi visszaéléseket is magukban foglalnak. A Blume-mal kapcsolatos közelmúltbeli publicitás arra késztette, hogy napvilágra hozza vádjait.

A zsidó hitközség elnökeként Widerker egy olyan szerződést tárgyalt a zsidó hitközség és a baden-württembergi kormány között, amely egy bonyolult tervet tartalmazott a stuttgarti zsidó iskolákról és programokról. Miután Widerker 2010-ben elvesztette a választást Traub ellen, vezetőség beleegyezett annak közvetítésébe, hogy meghatározzák ezeknek a több millió eurós pénzeknek a sorsát. Traub egy ulmi zsinagóga építésére akarta fordítani az összeget, ezt a felújítást Widerker más forrásokból oldotta volna meg. Ennek érdekében segített elérni, hogy a zsinagóga építéséhez 475 000 euró (kb. 170 millió forint) külön kormányzati hozzájárulás érkezzen.

Blume, mint a vallási közösségek akkori állami képviselője, közvetítőként működött az ügyben. Widerker szerint Blume azzal kezdte a közvetítést, hogy a 475 000 eurós adományt törlik, ha a találkozó végéig nem jutnak megállapodásra, ezzel gyengítve Widerker pozícióját. Napokkal később Widerker rájött, hogy az adományt nem lehet csak úgy törölni, és hogy az új vezetés máris felrúgta a megállapodás feltételeit. Widerker jogi lépéseket fontolgatott, de az ülés jegyzőkönyvére vonatkozó kérését Blume utasítására visszatartották tőle, így megakadályozták az átláthatóságot. Blume visszautasította többszöri kapcsolatfelvételi kísérletét.

„Tényleg hazudott nekünk” – mondta Widerker. „És azzal, hogy hazudott, nekünk volt problémánk, mert Traub – Blume tudtával és jóváhagyásával – elvette az állami forrásokat, amelyeket az általunk kívánt közösségi élet kiépítésére szántak, és helyette a zsinagógát akarta felújítani. Blume hozzájárult az állami pénzek eltulajdonításához. Az általunk készített tervekből nem lett semmi. Mondhatjuk, hogy szabotálta a zsidó közösségi életet”.

Blume elutasította Widerker vádját: „Jobb és fontosabb dolgom is van annál, mint hogy még több időt pazaroljak trollkodásra” – mondta.

Traub nem válaszolt a kommentárra.

Egy megkeresés után Felix Klein, a szövetségi szintű antiszemitizmus elleni biztos elküldte hivatala általános nyilvános nyilatkozatát.

„A zsidó életért és az antiszemitizmus elleni küzdelemért felelős szövetségi kormánybiztos fenntartás nélkül nagyra értékeli Blume úr munkáját, amelyet az antiszemitizmus elleni küzdelemben végez.”

Noll szerint, még ha a német kormány alkalmatlannak is találná Blume-ot, akkor is nehéz lenne őt, mint hivatásos közalkalmazottat kirúgni; le kellene mondania vagy a rendszeren belül áthelyezni. Noll úgy véli, hogy Blume-ot előbb-utóbb felelősségre fogják vonni, ahogyan a Wiesenthal „Top 10″ listáján előtte szereplő németeket is.

Borúlátók az izraeliek az európai zsidóság jövőjét illetően

Az izraeliek többsége szerint az európai zsidók élete rosszabbra fordul a közeljövőben .