Abishur Prakash, kanadai geopolitikai szakértő a Neokohnnak elmondta, hogy a nagy tech cégek csak azért nőhettek ilyen nagyra, mert az amerikai kormányzat elaludt, azonban szerinte feldarabolásuk geopolitikai bonyodalmakhoz vezethet. Interjú.
A geopolitikai és technológiai szakértő, jövőkutató „The World is Vertical – How Technology Is Remaking Globalization” (A világ vertikális – Hogyan változtatja meg a technológia a globalizációt) című könyvét mutatta be az MCC Budapest Lectures rendezvényén.
Abishur Prakashnak eddig két könyve jelent meg magyarul; az Új Geopolitika valamint Go.AI: A mestereséges intelligencia geopolitikája.
***
Definiálná a koncepcióját, mit ért azon, hogy „a világ vertikális”?
Egy olyan világban nőttünk fel, amely egy bizonyos módon volt megtervezve és kialakítva. Az volt a cél, hogy a világ nemzetei a legmélyebb, legbensőségesebb és legösszetettebb módon integrálódjanak, hogy lebontsuk a világot megosztó korlátokat, hogy mindenki számára egyetlen modell és rendszer legyen elérhető. Ez egy olyan világot teremtett, amely nyitott volt és hozzáférhető. Ezt úgy értem, hogy ön és én két különböző időzónában, két különböző földrajzi területen nőttünk fel, de mindkettőnknek volt Facebookja. Ez a globalizáció egyik példája, hogy a vállalatok hozzáférhettek a piacokhoz és a fogyasztókhoz, a márkák elterjedhettek, mert a világ horizontális, nyitott és hozzáférhető lett.
Azonban komoly problémák is felmerültek ezzel a fajta globalizációval. A legnagyobb problémát az jelentette, hogy
minél inkább megnyitotta magát egy nemzet, annál kevesebb szuverenitásuk maradt. Egyre inkább a világ diktálta, hogy mit tehetnek és mit nem. Most a technológiával a nemzetek visszavágnak.
A nemzetek azt mondják: „Távolságot alakítunk ki a világ és magunk között”. És így ahelyett, hogy a világ nyitott és hozzáférhető lenne, most tele van technológiai alapú falakkal és korlátokkal. Ezt értem azon, hogy a világ vertikális.
Az egyik ok, amiért az országoknak problémájuk van a globalizációval az, ahogy említettem; a szuverenitás elvesztése. A másik a gazdasági hanyatlás, hogy sok nyugati ország felismerte, hogy gazdaságuk már nem olyan versenyképes, mint a versenytársaiké, hogy a munkahelyek rekordsebességgel vándorolnak át a tengerentúlra, hogy a gazdaságuk már nem olyan erős és életképes, mint egykor. És látják, hogy a távoli országok a globalizációnak köszönhetően gyorsan növekednek.
És a globalizáció fő motorjai, mint például Amerika és az Egyesült Királyság, most kezdenek elsétálni attól, amit létrehoztak. Ez tehát egy nagyon erőteljes irányváltás, hogy a nyugati nemzetek olyan lépéseket kezdenek tenni, amelyek ellentétesek a globalizáció régi formájával.
Ezek az országok elkezdenek akadályokat létrehozni, ahogy Amerika tette a Tik-Tok majdnem betiltásával, vagy ahogy az Egyesült Királyság tette a Huawei betiltásával. Ezek példák arra, hogy többé nem akarjuk, hogy a világ nyitott és hozzáférhető legyen. Határokat épít mindenki, hogy megvédjük gazdaságainkat és társadalmainkat.
Mit gondol ez a folyamat megváltoztathatja a jelenlegi világrendet?
Abszolút. Egy olyan világban nőttünk fel, ahol egyetlen hatalom, egyetlen szuperhatalom, nevezetesen Amerika döntött mindenről. Most, hogy a technológia válik egyre inkább a geopolitika mozgatórugójává, (ez volt az első könyvem témája) lehetővé vált bármely nemzet számára, hogy felemelkedjen. Bármelyik nemzet, függetlenül a földrajzi elhelyezkedésétől vagy a történelmétől felhasználhatja a technológiát, hogy felemelkedjen. És ha bármelyik nemzet felemelkedhet, akkor kilépünk abból a korszakból, amikor egyetlen szuperhatalom irányított.
Átlépünk egy olyan korszakba, ahol több szuperhatalom fog létezni, és ez megváltoztatja a geopolitikát.
Mert a geopolitika eddig arról szólt, hogy „nekem nagyobb hatalmam van, mint neked, ezért azt teszed, amit mondok”. Most, a technológiával ebben a vertikális világban a geopolitika az együttélésről szól. Arról szól, hogy az USA a saját szférájában, Kína a saját szférájában, India a saját szférájában létezik stb. Tehát a geopolitika paradigmája megváltozott.
Milyen lehetőségei vannak egy olyan kisméretű országnak, mint például Magyarország?
Amikor a technológiáról van szó, nem hiszem, hogy számít az ország földrajzi mérete.
Ha megnézzük, hogy például mit ért el Izrael a technológia terén, ha a földrajzi méret valóban számítana, Izrael minderre nem lett volna képes.
Egy olyan ország számára, mint Magyarország, szerintem óriási lehetőségek vannak. Az egyik példa erre, hogy jelenleg is folyik egy globális küzdelem a mesterséges intelligencia etikájának megteremtéséért. Ezek azok a szabályok és paraméterek, amelyek azt szabályozzák majd, hogyan viselkedik a mesterséges intelligencia. Mi akadályozza meg például Magyarországot abban, hogy megalkossa a saját MI etikáját? Tehát ez visszautal arra, amit mondtam, hogy bármelyik nemzet felemelkedhet a technológiával.
Egy interjúban azt mondta, hogy a nagy tech cégeket egyre inkább korlátozzák a határok. De mindeközben úgy tűnik a befolyásuk és a hatalmuk növekszik, ha például a Facebookra vagy a Twitterre gondolunk az Egyesült Államokban…
A nagy tech cégek évtizedeken át képesek voltak átlépni a határokat. Az Uber például a világ bármely országába, bármelyik városába elmehetett, és ha akart, akkor üzletelhetett a kormányokkal. Ez a technológia ereje.
Most azonban a nagy technológiai cégeket egyre inkább korlátozzák a határok. Oroszország például közel egy tucat a nagy technológiai céggel közölte, hogy ha az orosz piacon akarnak tevékenykedni, akkor létre kell hozniuk egy helyi orosz céget.
Tehát, ha te vagy a Facebook, akkor nem lehet az, hogy Londonból irányítod az oroszországi Facebook működését. Helyi orosz céget kell alapítanod, helyi orosz embereket kell alkalmaznod, és be kell tartanod a helyi orosz törvényeket. Ez tehát annak a jele, hogy a nagy technológiai cégek már nem képesek átlépni a határokat. Ugyanakkor itt van egy paradoxon. A nagy technológiai vállalatok saját határokat hoznak létre. Nézzük csak a tenger alatti internetkábeleket, amelyek összekötik a világot. Olyan vállalatok építik ezeket, mint a Facebook, a Google, a Huawei és a Softbank. Tehát egyrészt a nagy technológiai vállalatokat egyre inkább korlátozzák a határok. Másrészt ugyanezek a vállalatok saját területeket hoznak létre.
Ugyanakkor egyre többen követelik Nyugaton, hogy a kormányok szigorúbban szabályozzák ezeket a tech-cégeket. Ön szerint ez meg fog történni?
Erről valóban sok szó esik. Megértem, hogy a kormányok miért szeretnék ezt, de úgy gondolom, hogy nagyon veszélyes az impulzív cselekvés.
Ha a kormányok, különösen nyugaton, az amerikai kormány úgy dönt, hogy feldarabolja a nagy technológiai vállalatokat, az azt a jelzést és üzenetet hordozza, hogy ha elérsz egy bizonyos szintet Amerikában, akkor szét fogunk téged szedni. Ezzel magát az amerikai álmot kérdőjelezik meg.
Hogy Amerikában olyan nagyra nőhetsz és bármit elérhetsz, amit csak el tudsz képzelni. Bár megértem az aggodalmakat, ezeket az aggodalmakat nem szabad olyan módon kezelni, amely megkérdőjelezi egy nemzet ethoszát, kultúráját és hitét. Tehát ez egy nagyon kockázatos, nagyon veszélyes út.
Bizonyos szempontból egyes tech-cégek mára nagyobbra kezdenek nőni, mint a nemzeti kormányok. Erre jó példa a Google. Mi a megoldás az ő szabályozásukra, hiszen kell hogy legyenek szabályok?
Ezek a tech vállalatok azért váltak ilyen naggyá, mert a kormányok nagyrészt aludtak. Nem vették észre, hogy mi történik, és csak a legutóbbi választások során, a választásokba való beavatkozás miatt mondták azt, hogy „Hűha, lépnünk kell valamit”. Másrészt ha szabályokról beszélünk, az attól függ, hogy milyen szabályokat értünk alatta. Ha arról beszélünk, hogy a Google-nek meg kell-e osztania az adatait a helyi vállalatokkal, hogy ne uralja az adott országot, akkor ez például egy követendő szabályozás. India például épp ezt teszi. Nyílt adatpiacot hoz létre, ahol a Facebooknak, a Google-nak és az Amazonnak meg kell osztania az adatait a helyi indiai vállalatokkal. De ha azt mondjuk, hogy ezeknek a szabályoknak a Google szétveréséről kellene szólniuk, akkor ez egy teljesen más tészta. És a feldarabolás ráadásul komoly geopolitikai következményekkel is járna.
Amerikában például javaslatokat dolgoztak ki – amelyekről jelenleg is zajlik a vita- az Amazon feldarabolására, csakhogy az AWS a világ legtöbbet használt felhőalapú számítástechnikai szolgáltatása, többek között a hírszerző ügynökségek és a hadseregek is világszerte használják. És ez Amerika geopolitikai stratégiájának kulcsfontosságú része. S ha szétverjük az Amazont, akkor szétverjük az AWS-t is.
A technológiának van egy negatív oldala is, egyre több lehetőséget nyújt a kormányoknak a lakosság kontrollálására. Ott van a társadalmi kreditrendszer, vagy az emberek széleskörű megfigyelése. Mit gondol hová vezet mindez?
Akár akarják a kormányok, akár nem, a technológia minden társadalmat át fog alakítani. És ez azt jelenti, hogy a technológia át fog alakítani minden politikai ideológiát, minden kultúrát, minden hitet, minden értéket.
Az itt a nehéz kérdés, hogy ez összességében a meglévő rendszereket, vagyis a demokráciákat fogja-e erősíteni, vagy éppen az ellenkezőjéhez fog vezetni és a demokráciából átmegyünk a totális megfigyelésbe és a kommunizmusba.
Valóban komoly problémák merülnek fel a technológiák gyakorlati alkalmazásakor. S mi még csak a szakadék szélén állunk. Vegyük például az MI technológiát, amit arra fognak mondjuk használni a hatóságok, hogy megjósolják, hogy ki fog bűncselekményt elkövetni. S esetleg ebbe geopolitikai elfogultságot is beleprogramoznak. Képzelje el, hogy ön magyarként egy olyan helyre utazik, amely ország nincs jóban Magyarországgal és az elfogultság miatt megjósolják, hogy ön lopni fog. Ez megváltoztatja a társadalmakat.
Borítókép: Abishur Prakash/Wikimedia Commons
Ezt a cikket szerkesztőségünk a Sábát beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.