A franciák maradnának harcolni Maliban a dzsihadisták ellen, de nem minden áron

A dzsihadisták elleni küzdelemben Maliban kilenc év óta katonailag elkötelezett Franciaország és európai partnerei továbbra is jelen akarnak lenni az afrikai országban, de nem mindenáron – jelentette ki pénteken Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter az uniós tagországok védelmi, illetve külügyminiszterei informális találkozóján a nyugat-franciaországi Brestben.

    „Ha már Maliban vagyunk, ott is maradunk, de nem bármilyen körülmények között”

– erősítette meg a francia diplomácia vezetője az Európai Unió és a mali vezetés között kialakult feszült viszonyra utalva, amelynek oka, hogy Mali átmeneti katonai kormányzata akár öt évvel is elhalasztaná az eredetileg februárra tervezett választásokat.

„Szankciókat készítünk elő azok ellen, akik nehezítik az átmenetet”

– mondta a találkozó záró sajtótájékoztatóján Josep Borrell, az Európai Unió (EU) külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.

Mindeközben Maliban tömegek tüntettek a hatalmon lévő junta felhívására azon büntetőintézkedések ellen, amelyekkel a Nyugat-afrikai Gazdasági Közösség (ECOWAS), sújtja az országot, amiért az ideiglenes kormány nem hajlandó rövidesen választásokat tartani.

„Ha tüntetni lehet biztonságosan, akkor bizonyosan megfelelő biztonság van a választásokhoz is”

– mondta ironikusan a francia külügyminiszter.

Az átmeneti mali vezetés ugyanis a hiányos előkészítésre és az iszlamisták véget nem érő támadásaira hivatkozva tervezi elhalasztani a választásokat.

Bevetik a Magyar Honvédséget a Száhel-övezetben

Az Országgyűlés hozzájárult, hogy a Magyar Honvédség a francia haderővel közreműködésben, a Barkhane-művelet részét képező Takuba alkalmi harci kötelékben Mali és Niger területén.

Maliban 2020 augusztusában katonák egy csoportja Assimi Goita ezredes vezetésével megbuktatta Ibrahim Boubacar Keita elnököt, széles körű nemzetközi tiltakozást váltva ki. A puccsot követően Bah N’Daw elnök és Moctar Ouane miniszterelnök vezetésével új kormány alakult, amely – Goita beleegyezésével – elindította az ECOWAS nyomására azt a rendezési folyamatot, amelynek keretében legfeljebb 18 hónap után civil elnök kezébe tervezték átadni a hatalmat, majd választásokat tartani 2022. február 27-én. A kérdésben mindazonáltal rendkívül csekély elmozdulás volt. Goita 2021 májusának végén másodjára is katonai puccsal ragadta meg a hatalmat Maliban, ezúttal saját magát helyezve az átmeneti elnök tisztségébe.

Az országot az taszította káoszba, hogy 2012-ben az al-Kaidához kötődő fegyveresek elfoglalták Mali északi részét. Azóta három katonai hatalomátvétel is volt.

Franciaország a következő évben beavatkozott, hogy visszaszorítsa a dzsihadistákat, majd a közelmúltban bejelentette, hogy csökkenti a Száhel-övezetben állomásozó katonai kontingense létszámát, 5000-ről nagyjából 2500-3000 főre, de Mali részén megtartja őket. Csaknem ezer európai katona, köztük magyarok is, a Takuba harci kötelékben teljesít szolgálatot az afrikai országban.

Az orosz szerepvállalást Maliban a közelmúltban a nyugati országok, különösen Franciaország bírálatát váltotta ki. Párizs azt állítja, hogy az orosz kiképzők között a leginkább zsoldoscsapatra hasonlító Wagner Csoport orosz magáncég harcosai is jelen vannak, akiket egyebek között emberi jogok megsértésével vádolnak különböző konfliktusövezetekben. A mali vezetés visszautasítja a francia állítást, és azt hangsúlyozta Bamakóban akkreditált újságíróknak, hogy az orosz kiképzők kétoldalú egyezmény keretében érkeztek az országba.

Az orosz Wagner-csoport zsoldosai szemet vetettek Malira, Párizsban aggódnak

A Wagner-csoportra jellemző, hogy a Kreml geopolitikai céljait elősegítő zsoldostevékenységet összekapcsolja a jövedelmező természeti erőforrások kitermelésének jogával azokban az államokban, ahol tevékenykedik.