Az ISIS-K öngyilkos merénylője néhány nappal a támadás előtt szabadult ki a börtönből

Az ISIS-K öngyilkos merénylője, aki augusztus végén terrortámadást hajtott végre a kabuli nemzetközi repülőtéren megölve 13 amerikai katonatisztet és több tucat afgánt, három amerikai tisztviselő szerint néhány nappal korábban szabadult egy Kabul melletti börtönből, amikor a tálibok átvették az ellenőrzést a terület felett — írja a CNN.


Két amerikai tisztviselő, valamint Ken Calvert kaliforniai republikánus képviselő, aki elmondta, hogy a nemzetbiztonsági tisztviselők tájékoztatták őt, azt mondta, hogy az öngyilkos merénylőt a Bagram légi támaszponton lévő Parwan börtönből engedték ki. Az Egyesült Államok ellenőrizte a bázist, amíg július elején fel nem adta Bagramot. A börtönt 2013-ban adta át az afgán hatóságoknak..

A leleplezés aláhúzza az afganisztáni kivonulás utolsó napjai körüli káoszt, és az Egyesült Államok küzdelmét a repülőtér körül gyorsan romló helyzet ellenőrzéséért, mivel a tálibokra támaszkodott a repülőtér környékének biztosításában.

A bagrami Parwan börtönben, valamint a Kabul melletti Pul-e-Charkhi börtönben az ISIS-K több száz tagja valamint több ezer más fogoly volt elszállásolva, amikor a tálibok augusztus közepén, órákkal a főváros elfoglalása előtt, alig egy lövés leadásával átvették az irányítást mindkét létesítmény felett – mondta akkoriban a CNN-nek egy regionális terrorelhárítási forrás.

A tálibok kiürítették mindkét börtönt, szabadon engedve saját fogva tartottaikat, de az ISIS-K tagjait is, amely a terrorcsoport afganisztáni leányvállalata.

Tizenegy nappal később, augusztus 26-án az egyik ilyen fogoly volt az, aki az Abbey Gate-nél végrehajtotta az öngyilkos merényletet, megölve a 13 amerikai katonatisztet, köztük 11 tengerészgyalogost, egy katonát és egy tengerészt. Ők voltak az utolsó amerikai katonák, akiket Afganisztánban öltek meg Amerika leghosszabb háborúja során.

Kedd óta a támadásban megsérült tengerészgyalogos továbbra is súlyos, de stabil állapotban van a Washington melletti Walter Reed Katonai Egészségügyi Központban – közölte közleményében a tengerészgyalogság. Egy másik tengerészgyalogost egy speciális intézményben ápolnak, míg 16 másik tengerészgyalogos ambuláns kezelésben részesül.

Az ISIS-K magára vállalta a támadást, és az öngyilkos merénylőt Abdul Rehman Al-Loghri néven nevezte meg. Két amerikai tisztviselő megerősítette a támadó személyazonosságát. A FirstPost, egy indiai székhelyű angol nyelvű hírportál számolt be elsőként arról, hogy a férfit kiengedték a bagrami börtönből.

A szabadult fogolyból öngyilkos merénylővé válás gyors átmenete rávilágít arra, hogy Afganisztán milyen veszélyeket jelenthet, ha az USA katonai jelenléte nem követi nyomon az országban zajló legújabb fejleményeket. Mark Milley tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke szerint az Afganisztánból kiinduló fenyegetés jelenleg kisebb, mint a 9/11-es támadás után volt, de figyelmeztetett, hogy „megteremtődhetnek” a feltételek az al-Kaida vagy az ISIS-K újjáalakulásához.

„A nem túl távoli jövőben – hat,12, 18, 24, 36 hónapos ilyen időkeretben – reális lehetőség van az al-Kaida vagy az ISIS újjáalakulására” – mondta Milley a múlt heti Capitol Hill-i meghallgatáson – „és most az a feladatunk, hogy más feltételek mellett megvédjük az amerikai állampolgárokat az Afganisztánból érkező támadásoktól”.

Calvert, aki a képviselőház költségvetési bizottsága védelmi albizottságának rangidős tagja képviselte az öngyilkos merénylet egyik áldozatát, Kareem Nikoui, tengerészgyalogos őrvezetőt. A múlt hónapban kiadott nyilatkozatában Calvert elmondta, hogy a nemzetbiztonsági tisztviselők tájékoztatták őt az öngyilkos merénylő személyazonosságáról és a bagrami börtönből való szabadulásáról.

A nyilatkozatban Calvert azt mondta, hogy a kivonulás „katasztrofális” kezelése „olyan eseménysorozathoz vezetett, amely augusztus 26-án a kabuli repülőtér előtt történt tragikus halálesettel tetőzött. Tizenhárom amerikai, köztük az egyik választópolgárom meghalt a csapatkivonásunk rossz megítélése és végrehajtása miatt”.

A Biden-kormányzatot széles körű kritika érte a Bagramból való kivonulás miatt, nemcsak a döntés miatt, hogy elhagyják a kiterjedt katonai komplexumot, amely közel 20 éven át az afganisztáni amerikai katonai műveletek központja volt, hanem a döntés módja miatt is.

Egyes afgán tisztviselők szerint az USA az éjszaka közepén, szinte figyelmeztetés nélkül hagyta el a bázist. A Pentagon ragaszkodott annak tényéhez, hogy a bázis átadásáról az USA távozása előtt 48 órával már volt kommunikáció és egyeztetés, de a Bagramból való végleges távozás pontos időpontját soha nem közölték az afgán kormánnyal.

Az Egyesült Államok július 1-jén adta át a bagrami légi támaszpontot az afgán nemzeti védelmi és biztonsági erőknek (ANDSF), mivel az amerikai erők afganisztáni kivonása közeledik a 90%-os befejezéshez.

Ekkor körülbelül 5 000 fogoly volt Bagramban – mondta a CNN-nek az afgán védelmi minisztérium szóvivője.

Néhány százan bűnözők, de a túlnyomó többségük terrorista volt – mondta a szóvivő -, köztük az al-Kaida, a tálibok és az ISIS tagjai. Voltak ott fogva tartott külföldi foglyok is Pakisztánból, Csecsenföldről és a Közel-Keletről. Az afgánok feladata volt a tábor biztosítása.

Miközben az Egyesült Államok átadta Bagramot az ANDSF-nek, a tálibok felgyorsították az országon belüli terjeszkedésüket, és azt állították, hogy július 5-re Afganisztán 407 körzetéből 150-et tartanak ellenőrzésük alatt. Ez már előre jelezte a jövőt, mivel a tartományi fővárosok gyors egymásutánban kezdtek elbukni a tálib offenzíva miatt. Augusztus közepére a tálibok Kabul küszöbén álltak, és az afgán hadsereg végső összeomlása gyakorlatilag teljessé vált.

Augusztus 15-én, azon a napon, amikor a volt afgán elnök, Ashraf Ghani titokban elmenekült az országból, a tálibok elérték a fővárost, és átvették az ellenőrzést a Bagram légibázis és a Pul-e-Charkhi börtön létesítménye felett.

A foglyok szabadon engedésével a tálibok újabb fenyegetést hoztak az amúgy is kaotikus környezetbe éppen akkor, amikor afgánok ezrei rohantak a kabuli nemzetközi repülőtérre, hogy megpróbáljanak elmenekülni az országból. Katonai tisztviselők figyelmeztettek a repülőtéren elkövetett támadás lehetőségére és az ISIS-K fenyegetésére, a Külügyminisztérium pedig többször figyelmeztette az amerikai állampolgárokat, hogy maradjanak távol a repülőtértől vagy bizonyos kapuktól.

A tálibok is ellenségként tekintettek az ISIS-K-ra, annak ellenére, hogy néhányukat kiengedték a bagrami légi bázis és a Pul-e-Charkhi börtöneiből.

Lloyd Austin, védelmi miniszter a múlt héten a Capitol Hill-i meghallgatásokon elismerte, hogy a Pentagont meglepte az afgán hadsereg 11 nap alatt bekövetkezett összeomlása. A meghallgatásokon tett nyitóbeszédében azonban Austin megvédte a Bagram elhagyására vonatkozó döntést.

„Bagram megtartásához akár ötezer amerikai katonát is veszélybe kellett volna sodorni, csak azért, hogy működtessék és megvédjék. És ez kevéssé járult volna hozzá ahhoz a küldetéshez, amelyet ránk bíztak, vagyis a nagykövetségünk védelméhez és megvédéséhez, amely mintegy 30 mérföldre van tőlünk” – mondta. „Bagramban állomásozni – még terrorizmusellenes céllal is – azt jelentette, hogy háborúban maradunk Afganisztánban, amit az elnök világossá tette, hogy nem fog megtenni.”

Az Iszlám Állam harca a „hitetlen” tálibok ellen

Az ISIS-K augusztusi robbantásos merénylete a kabuli reptéren jelzi, hogy a csoport nem hajlandó potenciális iszlamista partnerekkel együttműködni, ha azok egy kicsit eltérnek az ő saját ideológiájuktól.