Egy tudóscsoport rájött, hogy az idős emberek miért fogékonyabbak a COVID-19-re, és azon dolgoznak, hogy visszafordítsák a szervezet immunrendszerének öregedési folyamatát — újságolja a The Jerusalem Post.
A Technion-Izrael Technológiai Intézet tudósai azt állítják, hogy megtalálták a módját annak, hogy megállítsák a szervezet immunrendszerének öregedési folyamatát.
Doron Melamed professzor és Reem Dowery doktorandusz azt próbálták megérteni, hogy az idősebb lakosság miért fogékonyabb a COVID-19 súlyos megbetegedéseire, és miért tűnik úgy, hogy a vakcinák kevésbé hatékonyak, és gyorsabban tűnnek el a szervezetből e népesség körében.
Munkájuk eredményeit ebben a hónapban a Blood című lektorált, online orvosi folyóiratban tették közzé.
A titok a B-sejtekkel, más néven B-limfocitákkal kezdődik. Ezek azok a sejtek, amelyek antitesteket termelnek minden, a szervezetbe kerülő kórokozó ellen. Kulcsszerepet játszanak az emberek vírusokkal és betegségekkel szembeni védelmében.
A B-sejtek a csontvelőben termelődnek, majd a vérben a nyirokcsomókba és a lépbe jutnak, ahol megvárják, amíg a kórokozók bejutnak, majd megtámadják őket.
„Amikor fiatal vagy, fiatal sejtjeid vannak, és a fiatal sejtek nagyon sokféleképpen képesek felismerni bármilyen kórokozót, ami a szervezetedbe kerül”
— mondta Melamed a Jerusalem Postnak.
A B-sejtek nem élnek sokáig, de folyamatosan feltöltődnek a csontvelőből küldött újakkal, így jön létre az, amit Melamed „homeosztázisnak” nevez, egy olyan állapot, amelyben a B-sejtek teljes száma a csontvelőben és azon kívül állandó marad.
A B-sejtek azonban nem tűnnek el csak úgy. „Memória” B-sejtekké alakulnak, hogy ha a szervezet egy korábbi kórokozóval kerül kapcsolatba, az egyén ne betegedjen meg. Az immunválasz ugyanis gyors és erőteljes lesz, és elpusztítja a kórokozót gyakran anélkül, hogy az egyén tudná, hogy ki volt téve neki.
A B-sejtekkel ellentétben a memória sejtek hosszú életűek.
„Képzeld el, hogy felnőtté, majd idősebbé válsz”
— mondta Melamed.
„Sok memóriasejtet halmozol fel a testedben. Állandóan ki vagy téve kórokozóknak, és ezért egyre több memóriasejtet termelsz. Mivel ezek olyan hosszú életűek, nem marad hely az új B-sejtek számára”.
Mi történik, ha egy új kórokozó, például a koronavírus jelenik meg? Nincsenek olyan fiatal B-sejtek, amelyek fel tudnák ismerni.
Ez az egyik oka annak, hogy az idősebb emberek fogékonyabbak a súlyos COVID-19 és sok más betegségre.
Mint említettük, ez a szervezet homeosztázisra való igénye miatt történik, amit Melamed laboratóriuma egy évtizeddel ezelőtt fedezett fel.
DE ebben az évben egy újabb lépést tettek a felfedezéssel, és kitaláltak egy olyan mechanizmust, amellyel felül lehet írni a rendszert.
„Olyan specifikus hormonális jeleket találtunk, amelyeket a régi B-sejtek, a memóriasejtek termelnek, és amelyek gátolják a csontvelőt abban, hogy új B-sejteket termeljen”
— mondta Melamed.
„Ez egy hatalmas felfedezés. Olyan, mintha tűt találnánk a szénakazalban”.
Ez azt is jelenti, hogy idővel specifikus gyógyszereket vagy kezeléseket lehet találni, amelyek gátolják a jelátviteli útvonal egyik hormonját, és ráveszik a csontvelőt, hogy új B-sejteket termeljen.
Elméletük igazolása érdekében Melamed laboratóriuma együttműködött a tel-avivi Sourasky Medical Center és a haifai Rambam Health Care Campus hematológiai és reumatológiai osztályaival. Egyes betegségek, például a lupusz, a limfóma és a szklerózis multiplex kezelésének részeként a betegek B-sejt-lebontáson esnek át, ami azt jelenti, hogy a memória B-sejtek jelentős részét eltávolítják a szervezetükből.
A csoport az ezen eljáráson átesett idősebb betegeket vizsgálva megállapította, hogy immunrendszerük megfiatalodott, és szervezetük ismét képes volt új B-sejteket termelni.
A B-sejtek kiürítéséhez hasonló hatás érhető el az új B-sejtek termelődését elnyomó jelátviteli útvonal egyik hormonjának gátlásával.
„Most már értjük, hogy van valamiféle kommunikáció a testben lévő rekeszek között, a B-sejtek termelődése és a között, ami irányítja ezt”
— mondta Melamed.
Azt javasolta, hogy az orvosok használják fel ezt a tudást az idősek hatékonyabb védelmére, például egy olyan, csak a felnőtt lakosságot célzó oltási program bevezetésével, amely egy további oltással megelőzi a variánsokat.
„Akár három-négy havonta újra és újra beoltani őket, hogy biztosítsuk a magas antitestszint fenntartását”
— mondta Melamed.
Javasolta továbbá a vakcinák keverését, például a Pfizer mRNS-vakcina beadását kombinálni egy néhány hónappal később beadott AstraZeneca emlékeztető oltóanyaggal, „ami az idősek immunrendszerének jobb stimulálását eredményezheti”.
Ugyanakkor klinikai vizsgálatokra lenne szükség annak meghatározására, hogyan lehet biztonságosan gátolni a hormonokat, hogy hosszabb távú megoldást találjanak, remélhetőleg még a következő világjárvány előtt, mondta Melamed.
