Irán nem hajlandó újraindítani a nukleáris tárgyalásokat, amíg a keményvonalas Raisi hivatalba nem lép

Irán állítólag arról értesítette az európai közvetítőket, hogy nem folytatja a többoldalú nukleáris megállapodás felélesztését célzó közvetett tárgyalásokat az Egyesült Államokkal mindaddig, amíg a keményvonalas Ebrahim Raisi, megválasztott elnök hivatalba nem lép — írja a Times of Israel.

„Nem hajlandók visszatérni az új kormány hivatalba lépése előtt” – mondta egy diplomáciai forrás szerdán a Reuters hírügynökségnek. A tisztviselő elismerte, hogy nem világos, hogy ez augusztus 5-ig értendő, amikor Raisi leváltja a viszonylag mérsékelt Haszan Róháni elnököt, vagy később, amikor már felállt az új kabinet.

„Most arról beszélünk, hogy valószínűleg augusztus közepe előtt nem” – mondta a forrás.

Irán és az Egyesült Államok április óta közvetett tárgyalásokat folytat Bécsben a közös átfogó cselekvési tervhez való összehangolt visszatérésről, amely Teheránnak szankciókönnyítést biztosított cserébe nukleáris programjának jelentős korlátozásáért. Donald Trump korábbi elnök 2018-ban kilépett a megállapodásból, és újra bénító szankciókat vezetett be Irán ellen, ami arra késztette az iszlám köztársaságot, hogy a megállapodás megsértésével minden idők legmagasabb szintjére fokozza az urándúsítást.

A tárgyalások hatodik fordulója június végén elnapolásra került, és bár a Biden-kormány kifejezte érdeklődését a tárgyalóasztalhoz való visszatérés iránt,

amerikai tisztviselők egyre pesszimistább hangot ütöttek meg a megállapodás esélyeit illetően.

Elemzők úgy vélték, hogy az USA és Irán közötti megállapodás valószínűbb lenne a béna kacsák időszakában, amíg Rouhani még hatalmon van, de Raisi beiktatása előtt – aki régóta támogatja országa nukleáris programját. Rouhani kormánya volt az, amely 2015-ben Barak Obama korábbi elnökkel tárgyalt a többoldalú megállapodásról.

Az amerikai külügyminisztérium szóvivője szerdán megerősítette, hogy Irán az elnökváltás miatt több időt kért a bécsi tárgyalások újraindítása előtt.

„Készen álltunk a tárgyalások folytatására, de az irániak több időt kértek az elnöki átmenet miatt” – mondta a szóvivő.

„Amikor Irán lezárja a folyamatot, készen állunk arra, hogy megtervezzük a Bécsbe való visszatérésünket, és folytassuk a tárgyalásokat” – tette hozzá. „Továbbra is érdekeltek vagyunk abban, hogy a JCPOA betartásához való kölcsönös visszatérésre törekedjünk, bár ahogyan Antony Blinken külügyminiszter világossá tette, ez az ajánlat nem lesz a végtelenségig az asztalon” – tette hozzá a szóvivő.

Korábban szerdán Jen Psaki, a Fehér Ház sajtótitkára azt mondta, hogy egy iráni-amerikai újságíró ellen nemrégiben bár meghiúsult, de állítólag Teherán által elkövetett emberrablási kísérlet nem fogja befolyásolni az Egyesült Államoknak a JCPOA-hoz való visszatérésre irányuló erőfeszítéseit.

Bár Psaki kategorikusan elítélte az emberrablási kísérletet, a napi sajtótájékoztatón azt mondta az újságíróknak: „Továbbra is nemzeti érdekünknek tekintjük, hogy részt vegyünk a folyamatban lévő tárgyalásokon, hogy nagyobb rálátásunk legyen Iránnak az atomfegyver megszerzéséhez vezető útjára”.

Szintén szerdán Rouhani azt mondta, reméli, hogy Raisi kormánya „képes lesz befejezni a munkát” Bécsben.

„Nincs különbség, hogy a jelenlegi vagy a következő kormányzat lesz-e sikeres, de nagyon sajnáljuk, hogy közel hat hónapnyi lehetőség veszett el” – mondta.

A leköszönő elnök arra is figyelmeztetett, hogy országa akár 90 százalékos, fegyverminőségű urániumot is dúsíthat, ha úgy dönt, bár továbbra is meg akarja menteni a világhatalmakkal kötött, megtépázott atomalkut.

Az állami IRNA hírügynökség által közölt megjegyzések azonban Irán szélesebb körű teokráciáját is bírálták, amiért az meggátolja, hogy kormánya hamarosan megállapodást kössön a 2015-ös atomegyezmény visszaállításáról.

Rouhani hatalma csökkent, mivel a közvélemény elfordult a kormánytól az amerikai szankciók alatt szenvedő gazdaság miatt. De megjegyzései azt jelzik, hogy Irán Raisi alatt harciasabb megközelítést alkalmazhat a Nyugattal szemben.

A 2015-ös nukleáris megállapodás, amelynek értelmében Irán felmentést kapott a megsemmisítő szankciók alól, Teherán programját csak 3,67%-os dúsításra korlátozta, ami elegendő egy polgári célú atomreaktor működtetéséhez. Jelenleg kis mennyiségű uránt dúsít 60%-os szintre, ami csak egy kis lépésnyire van a fegyverminőségű urániumtól.

Rouhani arra is panaszkodott, hogy a keményvonalasok akadályozták a bécsi megállapodásra irányuló erőfeszítéseit.

Nem biztos, hogy Európának megéri Iránnak udvarolni

Európa terve, miszerint a Teheránnal szembeni nyitottság politikájával gyengíti az iráni konzervatívok befolyását a döntéshozatalban, nem más, mint fantázia.