Megengedhetetlennek és szemtelennek nevezte egy szerdán megjelent interjúban Jaroslaw Kaczynski, a lengyel kormánykoalíciót vezető párt elnöke és kormányfőhelyettes az izraeli külügyminiszternek, Jaír Lapidnak a szavait a lengyel közigazgatási eljárásokról szóló törvény tervezett módosításáról.
A Gazeta Polska lengyel konzervatív hetilapnak Kaczynski azzal kapcsolatban nyilatkozott, hogy Lapid élesen bírálta és „szégyenletesnek” nevezte a szejm által június végén megszavazott, jelenleg a felsőházi megvitatásra váró törvénymódosítást. Ennek értelmében harminc év elmúltával nem lehetne kétségbe vonni a közigazgatási eljárások során hozott döntéseket, ezen belül az akár évtizedekkel ezelőtt – például a holokauszt idején – elkobozott vagyonról szólókat sem.
Kaczynski az interjúban kritizálta a lengyel ellenzéket is, mert annak több képviselője azt hangoztatta a lengyel-izraeli viszállyal kapcsolatban, hogy a törvénymódosítás alsóházi jóváhagyása előtt diplomáciai egyeztetésekre lett volna szükség.
Az ellenzék szerint Lengyelország „valamiféle másodrangú állam” – kommentálta az ilyen hangokat Kaczynski, hozzátéve: „a törvényeinkről mi magunk döntünk”. Hangsúlyozta:
Lengyelország „senkinek semmivel sem tartozik, egy lyukas garassal sem”,
a második világháborús bűnökért és veszteségekért viszont Németország tartozik Lengyelországnak, mégpedig több mint ezer milliárd dollárral.
Arra a kérdésre, hogy Varsó mit kezd ezzel „a számlával”, Kaczynski úgy válaszolt:
„mindennek megvan a maga ideje”.
Az izraeli fél úgy értelmezi a közigazgatási eljárásokról szóló lengyel törvénymódosítási tervezetet, hogy az csorbítja a holokauszttúlélők jogait, lehetetlenné téve nekik és az utódaiknak a háború során elkobzott vagyonuk visszaszerzését.
A helyzet tisztázása végett június végén bekérették a varsói külügyminisztériumba az izraeli nagykövetség ügyvivőjét, előtte pedig Izraelben bekérették az ottani minisztériumba Lengyelország nagykövetét.
Varsó hangsúlyozta: a lengyel alkotmánybíróság 2015-ös döntése miatt módosítandó törvény az eddigi formájában lehetővé tette, hogy különféle, gyakran bűnügyi hátterű kárpótlási eljárásokban szabálytalan döntések szülessenek. Ez gyakorlatilag ahhoz vezetett, hogy néha jelentős vagyont adtak át erre nem jogosult személyeknek is. A bűnözők gyakran a holokauszt áldozatainak, illetve jogutódaik rovására is meggazdagodtak. Aláhúzták: a módosított előírások nem lesznek hatással azon polgári jogi eljárásokra, amelyek célja a jogtalanul elkobozott vagyon visszaszerzése.
