Ez a meleg holland-zsidó pár nagyon jól érzi magát Magyarországon

A betört ablakok és falfirkák helyett Jacob Eikelboomot és zsidó párját, Linót borral, gulyással és palacsintával fogadták – írja a Trouw holland lap.

A cikket jegyző Eikelbloom az év nagy részében Magyarországon, Vértesbogláron él tanárként és vállalkozóként. Ismerősei gyakran kérdezik, miért döntött úgy, hogy egy diktatúrában él. Ők válaszként a szép házat nevezik meg a kerttel és gyümölcsfákkal, a garantáltan meleg nyarakat, a teljes békét, és hogy a gyönyörű Budapest 45 percre van. Az ország „varázslatos”, a történelem összetett, a kultúra gazdag. A szabadság nagyon fontos tényező volt abban, hogy párjával Magyarország mellett döntöttek.

Az eredeti cikk szerzője és párja. Fotó: szerző, Trouw

A magyarok a cikkszerző szerint melankolikus, de büszke nép. Sok mindent feltaláltak, nélkülük nem lenne C vitamin tabletta, atombomba, golyóstoll, Word és Excel, Rubik-kocka és igen sok a klasszikus zenéből.

De a kérdezők Orbán Viktorról és nacionalista politikájáról akarnak hallani. Eikelboom nem sokat hall a kormánykritikából vidéken, nem úgy, mint Budapesten, ahol az ellenzéki tüntetések gyakoriak. A saját falujukban semmi jele annak, hogy a helyi lakosok ne tolerálnák őket, pedig rajtuk kívül csak egy német pár nem-magyar a faluban. A 80 éves Pista bácsi minden nap átjön beszélgetni. A boltban és a kocsmában ugyanúgy kiszolgálják, mint máshol.

Viszont nem is szokták kimutatni, hogy együtt vannak – igaz, ilyen értelemben Vértesboglár nem tér el Amszterdamtól. „Sok amszterdami lakos sem tolerálja a nyílt kapcsolatot két férfi között. A különbség, hogy Amszterdamban gúnyolnak és le is köptek, de Magyarországon sosem történt ilyen”. A cikk említi Eikelboom párjának, Linónak magyar-zsidó apját, aki mindig felidézte, milyen lelkesen deportálták a magyar zsidókat a második világháború során. A cikk szerint az antiszemitizmus fenyegetése sosem múlik el.

Eközben a cikk idézi, hogy „sehol máshol Európában nincsen olyan nyílt és látható zsidó vallási és kulturális élet, mint Magyarországon”. A magyar zsidó közösség az egyik legnagyobb Európában. A zsinagógákat és iskolákat itt nem a hadsereg védi. Eikelboom és párja amszterdami otthonának ajtaján elővigyázatosságból nincsen mezuza. Magyarországon viszont igen. A magyarok csak mosolyognak, mikor látják, hogy ez egy valódi herendi mezuza a híres magyar porcelángyárból.

A holland zsidó közösség háromszor kisebb a magyarnál, de ötször annyi antiszemita incidens történik velük. Eközben a holland politikusok antiszemitizmussal vádolják a magyarokat. Eikelboom és párja lát antiszemitizmust Magyarországon, gyakran a kormány részéről. Egyben szerintük nyíltan nem szeretik itt az LGBT-embereket, és bármit, ami más. A cikk felidézi, hogy a múlt évben Takaró Mihály és Döbrentei Kornél, akiket antiszemitának nevez a cikk, kitüntetést kaptak. Továbbá egy budapesti templom előtt mellszobra van Horthy Miklósnak.

Egyéni szinten is lehet hallani xenofób megjegyzéseket. Eikelbloom barátai nagyrészt melegek és zsidók, néha mindkettő. Ők panaszkodnak arról, hogy van homofóbia, például egy ismerősük eltitkolja identitását, mert az MTA-n dolgozik. Ennek ellenére nem hagynák el az országot, nem úgy mint sok fiatal, akik a jobb megélhetést keresik. A cikk megemlíti, hogy Eikelbloom egyik szomszédja nacionalista, mert gyermekeinek az Attila és Árpád neveket adta, továbbá tud lovagolni, és mindig az ország határain belül nyaral. Hasonlóan nacionalista szomszédjuk, Zoltán, aki szerint Erdély továbbra is magyar föld, és a Trianon előtti határokat mutató matrica van a kocsiján. De még Zoltánt sem zavarja, hogy melegek a szomszédai. Ő úgy gondolja, hogy szomszédai elmenekültek Hollandiából, mivel a tengerszint emelkedik, sok a migráns, és magasak az adók. Ezt a médiában hallotta.

A szerző végső soron nem tudja eldönteni, hogyan viszonyul Magyarországhoz. Hollandiában úgy érzi, meg kell védenie a magyarokat.

„Mindig azok az országok oktatják ki elsőként erkölcsből Magyarországot, amelyeket saját belső társadalmi feszültségeik kínoznak, vagy saját gyarmati múltjukat nyögik (…)” – írja a cikk. „A magyaroknak nincsen gyarmati múltjuk, de gyakran megszállták őket. Most a brüsszeli nagyhatalmak akarják eldönteni, hogyan gondolkodjanak a magyarok – legalábbis sok magyar így érzi. Meg tudom érteni elkötelezettségüket a szuverenitás iránt, és rossz érzéseiket a kettős mérce kapcsán”.

Eközben a szerző érti a kritikát is. A boltokban olcsó kormánypropaganda-plakátokat lát a migránsokról, Brüsszelről, és Sorostól – és ilyenkor nem tetszik neki a mai Magyarország.

Magyar zsidó reneszánszról ír a Financial Times

Virágzik a zsidó élet Magyarországon, és a nyugat-európai országokhoz képest szinte nyoma sincs antiszemitizmusnak — írja a brit lap.