Hogyan marad Naftali Bennett kipája a kopasz fején, és miért fontos ez?

A héten hivatalba lépett Naftali Bennett az első miniszterelnök az ország történetében, aki rendszeresen visel kipát, azaz zsidó rituális fejfedőt. Világi elődeivel ellentétben ő vallásos cionistának vallja magát, és a modern ortodox zsidóságot gyakorolja, amely megköveteli a férfiaktól a fejfedést — írja a Jewish Telegraphic Agency.

Emellett kopasz is. Ez teszi kihívássá a kis horgolt korongnak a fejtetőn tartását, ahol hagyományosan viseli. A kipa rögzítésének hagyományos módszerei – a hajcsatok és a fém hajcsatok – Bennett esetében nem játszanak.

Mégis rajta marad. Nem számít, viselője hol van, – a parlamentben, a kampánykörúton, vagy ha interjút ad a hírekben – a kipa a helyén, a fejbőrére erősítve, vagy néha a kopasz foltját körülvevő vékony, rövidre nyírt hajszálon.

Bennett 2013-ban, amikor elsőéves törvényhozó volt, egy vígjátéki talkshow-ban jelent meg, és elmondta, hogy a ragasztószalag és a gravitáció keverékét használja, hogy a fején tartsa a kipát.

Egyszer azonban – emlékezett vissza – a szabadban, a szélben kellett beszédet mondania, és rájött, hogy kifogyott a szalag. Ezért fogott egy darab rágógumit, és kipáját azzal ragasztotta a fejére.

„Improvizálnom kellett” – mondta. „Szóval MacGyverrel csináltuk.”

Bennett nem használ közönséges skót ragasztószalagot. Az általa választott ragasztó egy olyan termék, amelyet Haim Levin, egy 65 éves buszsofőr talált fel és árult 2013-tól kezdődően Tel Aviv egy nagyrészt modern ortodox külvárosában.

A Kipa Keeper nevű termék újrafelhasználható, hipoallergén, kétoldalú orvosi ragasztószalagból készül, amely lehetővé teszi, hogy a kipa a szőrszálakat alig tartalmazó fejeken is megtapadjon. A terméket 40 darabos kiszerelésben árulják, és 40 sékelbe, azaz körülbelül 12,50 dollárba kerül, szállítási költséggel együtt. Levin nem volt hajlandó megmondani, hogy évente hányat ad el.

„Jom Kipur volt, amikor a zsinagógában mindenki meghajol, esetleg leborul a földre, és láttam, hogy az imádkozók 20-30 százalékának a kipája a földre esett” – mondta Levin, aki maga is kopasz kipaviselő, a Jewish Telegraphic Agency-nek. „Rájöttem, hogy ki kell találnom valamit, hogy a kipa a fejen maradjon”.

Levin nem emlékszik pontosan arra, hogy az új miniszterelnök mikor kezdte el használni a termékét – egy Bennetthez közeli forrás megerősítette a JTA-nak, hogy használja -, de azt mondja, hogy az eladások fellendítésének reményében vette fel a kapcsolatot a leendő izraeli vezetővel. Készítettek egy közös fotót 2015-ben Bennett irodájában, amikor még gazdasági miniszter volt. Levin a JTA-nak elmondta, hogy Bennett legutóbb másfél héttel ezelőtt rendelt.

„Ez tényleg segített” – mondta Levin a JTA-nak a Bennetthez való közeledésével kapcsolatban.

„Még mindig vannak emberek, akik ’Bennett matricáinak’ hívják őket”.

Izraelben, ahol a kipa választása gyakran vallási és politikai identitást jelent, Bennett személyes stílusa – egy kis horgolt kipa – azt jelzi, hogy ő vallásos cionista. Ezzel szemben a fekete bársony kipa haredi, azaz ultraortodoxként azonosítaná őt, míg a nagyobb horgolt vagy kötött kipát, amely könnyebben megmaradhat a kopasz fejen, a telepesek egy olyan alcsoportja kedveli, akik általában vallásosabbak, nyíltan spirituálisak és nacionalisták. Az a tény, hogy Bennett kipája kicsi, és a tarkó felé viseli, arra utal, hogy a modern ortodox közösség „modernebb” végéhez tartozik.

Függetlenül attól, hogy Bennett hogyan viseli, a kipa fontos része az identitásának, és szimbolikus váltás Izrael számára. Az állam első évtizedeiben az uralkodó elit David Ben-Gurion Mapai pártjának szekuláris szocialistáiból állt, a mai Munkapárt elődjéből. A vallásos zsidókat – a közel-keleti származású zsidókkal és az izraeli arabokkal együtt – általában kizárták az izraeli kormányzat és kultúra hatalmi pozícióiból.

Ez 1977-ben kezdett megváltozni, amikor a Menahem Begin vezette jobboldali Likud párt a konzervatívok, valamint a vallásos és közel-keleti zsidók koalícióját mozgósítva hatalomra került. Az 1967-es hatnapos háborút követően megkezdődött telepépítési vállalkozásban pedig a vallásos cionista zsidóknak volt miért összefogniuk.

Azóta a vallásos cionisták (akik általában a modern ortodoxiát gyakorolják) nagyrészt a politikai jobboldallal azonosultak, amely az elmúlt 45 év nagy részében Izrael kormányait vezette. A haredi izraeliek történelmileg nem azonosították magukat cionistaként, de az utóbbi években Benjamin Netanjahu, korábbi miniszterelnök alatt szintén az izraeli jobboldalhoz húzódtak. Netanjahu, akárcsak többnyire férfi elődei, egyes ünnepségeken és vallási helyszíneken viselt kipát, de rendszeresen nem tette.

Amikor Bennett 2012-ben belépett a politikába, az izraeli vallásos cionista párt, a Zsidó Otthon élére állt, és célja az volt, hogy a párt szigorúan jobboldali üzenetét az ortodox izraelieken túlra is kiterjessze.

Azóta igyekszik a különböző vallási szinttel bíró zsidók összeolvadását képviselni, még akkor is, ha mind belpolitikai, mind pedig az izraeli településpolitika tekintetében jobboldali programot követ. Egy 2019-es Facebook-bejegyzésében Bennett személyes vallásgyakorlatát „izraeli-zsidóként” határozta meg.

„Az izraeli-zsidó jelentheti a vallásost, hagyományost, szekulárist, haredi-nacionalistát vagy haredit” – írta. „Az izraeli zsidók nem az alapján ítélik meg egymást, hogy mennyire szigorúan tartják be a micváket. Az izraeli zsidók szeretnek és elfogadnak minden zsidót”.

Bennett a személyes vallásgyakorlását is hasonlóan jellemezte. Nem ortodox családba született, és saját elhatározásából lett szigorúbb vallásgyakorló. Felesége, Gilat világi volt, amikor megismerkedtek, és azt mondta, hogy a vallásos judaizmussal a New Yorkban töltött évek alatt kapcsolódott össze.

Egy időben politikai döntésként viselte a kipát. Bennett tavaly azt írta, hogy amikor 1995-ben meggyilkolták Yitzhak Rabin miniszterelnököt, néhány éve már nem viselte. De úgy érezte, hogy mivel Rabin merénylője ortodox zsidó volt, a vallási közösséget tömegesen hibáztatták a gyilkosságért. Bennett ezért, hogy nyilatkozatot tegyen, azt írta: „Visszatettem a fejemre a kipát”.

Ma már következetesen viseli, és vallásos életet él. Mégis azt írta, hogy a családja ugyanazokat az apró kompromisszumokat köti, mint sok vallásos-szekuláris pár Izraelben.

Míg otthon kósert és sábátot tartanak, felesége szülei sábátkor autóval járnak hozzájuk, amit a zsidó törvények tiltanak. És amikor az apóséknál esznek, nem ellenőrzik előzetesen, hogy mennyire szigorúan kóser a konyha.

Bennettet a haredi politikusok megszégyenítették, amiért nyilvánosan vallásos zsidónak adja ki magát, miközben kompromisszumokat köt a magánéleti vallásgyakorlatában. A Bennetthez közel álló forrás azonban azt mondta, hogy a miniszterelnök személyes példájára úgy tekint, mint egy hídra, amely áthidalja a kulturális és vallási szakadékot Izraelben.

Bennett úgy véli, hogy „legalábbis elméletben a horgolt kipa a középút” – mondta a forrás. „Nagyon szilárd meggyőződése volt arról, hogy mit jelent vallásosnak lenni, és így nem ijesztette meg, amikor az emberek megpróbálták őt nem vallásosnak beállítani”.

Levin szerint „jó dolog”, hogy Bennett az ő termékét használja, bár hozzátette, hogy számára teljesen mindegy, hogy a miniszterelnök visel-e kipát. Elmondta, hogy még nem döntött arról, hogy Bennett, aki politikai engedményeket tett annak érdekében, hogy egy szűk, törékeny és ellentmondásos koalíciót irányíthasson, megfelelő személy-e a feladatra.

De Levin büszke arra, hogy Bennett az ügyfele. És bár azt mondta, hogy nem oszthatja meg a miniszterelnök legutóbbi nyugtájának másolatát, kijelentette, hogy Bennett nem kért árengedményt.