Miközben a címlapokat a koronavírus-járvány uralta, ádáz stratégiai harcot vívtak egymással az izraeliek és a palesztinok, Ciszjordánia státusza mégsem változott 2020-ban. Az izraeli jobboldal legnagyobb stratégiai győzelmeit Donald Trumpnak köszönheti, és nem saját lépéseinek. A legnagyobb győzelmek inkább arról szóltak, hogy mi nem történt, mint arról, ami történt. Jeruzsálemben és Washingtonban is akadályokba ütközött a politikai fejlődés, Izrael kezei közül pedig több jelentős helyzetben kicsúszott a győzelem – írja a The Jerusalem Post.
- Netanjahu képtelen volt egyesíteni az izraeli jobboldalt
Az izraeli jobboldal hiába kezdte erősen az évet, végül nyögvenyelősen zárta. Pedig minden adott volt, hogy ez az ő évük legyen: az áprilisi választáson 49 mandátumot szereztek, a két hárédi párt 16 helyével együtt pedig már kormányzóképes erőnek számítottak. Ebben a formában bármilyen jobboldali napirendi pontot át tudtak volna vinni a Kneszeten, ráadásul Trump támogatását is élvezték. Netanjahu ugyan bizonyította, hogy ő a legnépszerűbb jobboldali vezető, de képtelen volt egyesíteni a pártokat. A Jiszráel Béténu párt nem állt össze a vallásos pártokkal, és a Jamina párttal sem sikerült megegyeznie – helyette inkább koalícióra lépett a Kék és Fehér pártszövetséggel.
Emiatt a legtöbb jobboldali párt az ellenzékbe sorolta át magát a Kneszetben, miközben arról tárgyaltak, hogyan ellensúlyozzák a veszteségeket.
- Félredobták a legnagylelkűbb békeszerződést
Trump bemutatta az eddigi legmegengedőbb békeszerződést az izraeli-palesztin konfliktus megoldására, miszerint az országhoz tartozna Ciszjordánia 30 százaléka, és Jeruzsálem nagy része. Választási vereségével és Joe Biden hivatalba lépésével viszont ez a terv füstbe ment.
- Nem sikerült elfoglalni Ciszjordániát
Netanjahu és Trump egyaránt megígérte Ciszjordánia annektálását, augusztus 13-án viszont felfüggesztették a műveletet az Ábrahám-egyezmény miatt.
- Az Arab Békekezdeményezés erejét vesztette
A 2002-es Arab Békekezdeményezés, ami kitűzte Izrael és az arab országok békekötésének feltételeit, többé már nincs hatással az izraeli-palesztin konfliktusra.
Az Izrael által elutasított, de nemzetközi szervezetek által elfogadott kezdeményezés szerint Izraelnek egy kétállami megállapodásba kellett volna beleegyeznie az arab országokkal történő békekötéshez. Az Ábrahám-egyezménynek köszönhetően viszont több országgal is sikerült békét kötni a palesztin konfliktus rendezése nélkül.
- A Nemzetközi Büntetőbíróság nem hozott döntést az izraeli háborús bűnökkel kapcsolatban
Tavaly sem jutott döntésig a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) Izrael tevékenységével kapcsolatban a Gázai övezetben, Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben.
Ha háborús bűnöknek nyilvánítanák Izrael tevékenységét, az egyenértékű lenne azzal, hogy a nemzetközi közösség jogilag is elismeri, hogy ezek a területek a palesztinokhoz tartoznak. Korábban a Palesztin Hatóság fordult az ICC-hez a háborús bűnök vádjával, Benjamin Netanjahu miniszterelnököt és Benny Ganz védelmi minisztert is megvádolták.
Fatou Bensouda, a szervezet főügyésze korábban elmondta, az izraeliek és a palesztinok is követhettek el háborús bűnöket.
- Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa közzétette feketelistáját, de a BDS nem örülhetett
Tavaly az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa (UNHCR) közzétette régóta várt feketelistáját. A lista lehetővé tette a BDS mozgalomnak, hogy bojkottálja ezeket a cégeket, és az ICC-nek is, hogy háborús bűnökkel vádolja meg őket.
Az Ábrahám-egyezmény viszont gátat szabott a BDS-nek, hiszen az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein támogatása nélkül már körülményesebb bojkottálni az izraeli cégeket abból a célból, hogy az ország visszaszoruljon az 1967 előtti országhatárai közé.
- Az Egyesült Államok de facto elismerte a C területet és Kelet-Jeruzsálemet Izrael részeként
Ugyan az Egyesült Államok is amellett állt ki, hogy Izrael függessze fel Ciszjordánia annektálását, a terület legnagyobb részét kitevő C területet mégis elismerték az ország részeként.
Mike Pompeo – első amerikai külügyminiszterként – Ciszjordánia Izrael által irányított részére látogatott. Látogatása során elmondta: nem tesz különbséget az Izrael által uralt területek között, függetlenül attól, hogy azok szuverén határain belül, vagy kívül esnek-e, beleértve Kelet-Jeruzsálemet is. Az Egyesült Államok egyúttal arról is döntött, hogy minden, Izrael által irányított területről származó terméket „Izraelben készült” címkével fognak ellátni. Azt is engedélyezték, hogy a Jeruzsálemben született amerikai-izraeliek az útlevelükben azt tüntessék fel, hogy Izraelben születtek – eddig ezt nem tehették meg.
- A jobboldal nem tudta kiterjeszteni Izrael területét
Izrael nemhogy területi nyereséget nem könyvelhetett el 2020-ban, de még a palesztin területeken lévő izraeli építkezéseknek sem sikerült engedélyt adni.
A Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte azt a törvényt, ami visszamenőleg engedélyt adott volna a palesztin magánterületeken történt építkezésekre. A már hatályon kívüli szabály szerint Izrael fizetett volna a tulajdonosoknak az építkezés lehetőségéért cserébe. Netanjahunak a Gázai övezet 70 előörsét sem sikerült engedélyeznie, még azokat sem, amik állami földhöz tartoznak.
Ezt a cikket szerkesztőségünk a sábát beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.
