A zsidó szervezetek számítanak a Biden-adminisztráció támogatására

Fontosnak tartják a koronavírus-járvány hatásait ellensúlyozó anyagi támogatást, és a No Hate törvényjavaslatot is, de egyúttal aggódnak az iráni atomalku miatt — írja a The Jerusalem Post.

Január 20-án iktatják be Joe Biden megválasztott elnököt, és addigra a Kongresszus új tagjai is felesküsznek feladataikra, a washingtoni zsidó szervezetek pedig összegyűjtik 2021-es terveiket. A vallási szervezetek állami támogatása, és a koronavírus-járvány hatásait ellensúlyozó anyagi támogatás is a legfontosabbak között szerepel, és a szervezetek azt szeretnék, ha Biden Izraelt is bevonná az iráni atomalkuról szóló tárgyalásokba.

„Az első napirendi pontunk a nonprofit szervezetek támogatása a koronavírus-járvány okozta nehézségek miatt”

– mondta Eric Fingerhut, az Észak-Amerikai Zsidó Szövetség (JFNA) vezetője a The Jerusalem Postnak. A JFNA februárban virtuális tárgyalássorozatot tart a Kongresszus tagjaival, amire az ország minden tájáról érkeznek zsidó szervezetek, mondta Elana Broitman, a szövetség szóvivője.

„Nem kérdés, hogy a koronavírus-járvány hatásai még egy darabig hatással lesznek. Sokan vannak, akik elvesztették az állásukat”

– mondta Fingerhut. A másik legfontosabb napirendi pont az állam vallási szervezeteknek nyújtott támogatása: néhány szervezet már tavaly is kezdeményezte, hogy négyszerezzék meg az állami támogatásokat 90 millió dollárról 360 millióra.

A JFNA vezetője szerint jól haladnak azzal, hogy megvédjék a zsidó közösséget az antiszemita támadásoktól, de még van tennivaló.

„Azt látjuk, hogy terjed az antiszemitizmus, és vele együtt az erőszak kockázata is. Egyre inkább képesek vagyunk megvédeni a közösséget, de sok tennivaló van még hátra, és fel kell gyorsítanunk a folyamatot. Egyetlen közösség sem lehet kitéve az erőszaknak”

– mondta Fingerhut.

Mit várhatnak a zsidók és Izrael az új amerikai külügyminisztertől?

A Times of Israel cikke szerint Blinken egy holokauszt-túlélő mostohafia, akinek otthoni történetei alakították világnézetét, majd politikai döntéseit, többek között a Közel-Keletet érintő kérdésekben.

Az Ortodox Unió (OU) is hasonló tervekkel készül a jövő évre.

„Azt biztosan kérni fogjuk a Biden-adminisztrációtól, hogy az iskoláink elegendő támogatást kapjanak a biztonságos oktatáshoz”

– mondta Nathan Diamant, az OU ügyvezető igazgatója a The Jerusalem Postnak. Hozzátette: az OU már Obama elnöksége alatt is ellenezte az iráni atomalkut.

„Biden elmondta, hogy újra akarja tárgyalni az egyezményt, és lehet, hogy visszalép. Elvárjuk, hogy mi is részt vehessünk a tárgyalásokban”

– mondta Diament.

Jason Isaacson, az Amerikai Zsidó Bizottság (AJC) politikai ügyvezetője támogatja a Képviselőház által már elfogadott közel-keleti békemegállapodást, és bízik abban, hogy a Szenátus is elfogadja azt. A megállapodás alapján létrehoznának egy pénzügyi alapot, amit az izraeli-palesztin együttműködés támogatására használnának fel.

„Ha ez a Kongresszus még nem tudja elfogadni, reméljük, a következő már napirendre tűzi”

– mondta Isaacson. Hozzátette: az már 2015-ben is kritikus szemmel tekintett az iráni atomalkura.

„Ha a Biden-adminisztráció újra csatlakozni akar, akkor Izraellel és a szunnita arab államokkal is tárgyalnia kell erről”

– mondta.

A Kongresszus egyelőre a No Hate törvényjavaslatot sem fogadta el, de több szervezet is támogatja. A javaslat alapján a jelenleginél szigorúbban büntetnék a kisebbségek ellen irányuló támadásokat és a gyűlöletbeszédet.

25 ezren meneteltek Brooklynban az antiszemitizmus ellen

„Reméltük, hogy az antiszemitizmus a múlt része, most viszont azt látjuk, hogy felemeli a ronda fejét, és ezt nem ignorálhatjuk”.