Peking világszínvonalú hadsereget akar

Kínának fel kell gyorsítania katonai modernizációját, hogy mielőbb világszínvonalra fejleszthesse hadseregét — jelentette ki Hszi Csin-ping kínai elnök abból az alkalomból, hogy országa hét évtizede lépett be a koreai háborúba. 

A kínai elnök hangsúlyozta: 1950 és 1953 között Kína az amerikai agresszióval szemben nyújtott segítő kezet Koreának.

„Hetven évvel ezelőtt az imperialista megszállók az új Kína küszöbénél nyitottak tüzet” — fogalmazott, hangsúlyozva: Kína háborút vívott a háború ellen, hogy elejét vegye az erőszakos inváziónak és a győzelemmel békét, megbecsülést szerezzen.

„A kínaiak nem fognak bajt keverni, de nem is félnek tőle, álljunk is szemben akármilyen nehézséggel, lábunk nem fog megremegni, hátunk nem fog meghajlani” — jelentette ki.

A kínai elnök feltehetően az Egyesült Államokra tett utalást, amikor úgy fogalmazott: „bármely ország és hadsereg, mindegy milyen erős is volt egykor” a nemzetközi közösséggel szembe szállva azzal szembesül, hogy lépéseit leverik.

„A mai világban egyáltalán nem működőképes semmiféle unilateralizmus, protekcionizmus és a saját érdekeket szélsőséges mértékben előtérbe helyező ideológia, mint ahogyan a zsarolás, a blokád és a szélsőséges nyomásgyakorlás sem”.

Hszi zsákutcának nevezte továbbá a hegemóniára való törekvéseket és a zaklatást is, amelyekkel a kínai fél rendszerint megvádolja az amerikai vezetést.

Hszi Csin-ping kínai államfõ a kínai nemzeti ünnep alkalmából tartott fogadáson. Fotó: MTI/EPA/Roman Pilipej

A kínai hadsereg 1950. október 25-én kezdte meg a beavatkozását a koreai háborúban; az északnyugat-koreai Ondzsongnál legyőzte a dél-koreai erőket, majd visszavonulásra kényszerítette az amerikai csapatokat. A háború egésze alatt mintegy hárommillió kínai katona vett részt a harcokban, közülük a nyugati források 400 ezerre teszik a háború áldozatainak számát.

A koreai háború volt eddig az egyetlen fegyveres konfliktus Kína és az Egyesült Államok hadereje között.

Az utóbbi időszakban egyre több megfigyelő értékelte úgy, hogy a két ország között nő a fegyveres konfliktus kockázata, mivel Washington és Peking viszonya fokozatosan romlik egy sor vitás kérdés, egyebek mellett a koronavírus-járvány, a kétoldali kereskedelem, Hongkong, Tajvan, Kína dél-kínai tengeri területi követelései, valamint a tibeti és hszincsiangi emberi jogi kérdések miatt.

A katonai összecsapás azonban egyik félnek sem állna érdekében, a kínai nyilatkozatok pedig rendre azt hangsúlyozzák, hogy Peking nem kezdeményezne fegyveres konfliktust, ám nem is hátrálna meg, ha erre kerülne sor.

Tajvan kínai inváziótól tart

Kínai harci repülőgépek sorozatban sértik meg a tajvani légteret, ráadásul Peking hadgyakorlatot tart a térségben.