„Keleti Ágnesen szerencsére most sem fog a golyó”

A Neokohn munkatársa

Utazás, gasztronómia, zeneirodalom, és természetesen torna mindenek felett! Egy évszázad történeteivel mutatják be a világ legidősebb olimpiai bajnokát, Magyarország egyetlen ötszörös aranyérmes tornászát egy hamarosan megjelenő új könyvben. Az egyik szerzővel, Dobor Dezsővel beszélgettünk a 100. születésnapjára készülő főszereplőről, Keleti Ágnesről.

“Koronavírus első hulláma ide, második hulláma oda, Keleti Ágnesen szerencsére most sem fog a golyó” — fogalmazott lapunknak Dobor Dezső, aki a legendás emlékezetű Telesport szerkesztőségének munkatársaként lehet ismerős az olvasó számára.

A sportújságíró egykori kollégájával, a szakma egyik doyenjével, Dávid Sándorral közösen dolgozott az elmúlt egy évben a 400 oldalas köteten. Utalva a koronavírus miatti világjárványra, Dobor azt mondta,

“folyamatos imádkozások közepette készült ez a könyv, hogy senkit ne érjen baj, hiszen egy 66 és egy 83 éves ember dolgozott egy 99 éves ember élettörténetén”.

A könyv ötlete eredetileg Róth Tamás fotóstól ered. Róth évek óta bizalmas barátja Keleti Ágnesnek, akit csaknem egy évtizede kísérget különféle nyilvános rendezvényekre. A több ezer fénykép közül eleinte egy képes krónika megjelentetésének vágyát dédelgette.

Újpest díszpolgára lett Keleti Ágnes

Az ötszörös olimpiai aranyérmes tornász, holokauszt-túlélő, a Nemzet Sportolója a legidősebb élő ötkarikás bajnok.

Csakhogy a fotográfus ennél is többre vágyott, ezért megkérdezte a (korábban más sportkönyveken is dolgozó) Dávid-Dobor szerzőpárost, nem volna-e kedvük megörökíteni Keleti páratlan élettörténetét. Mivel mindketten személyesen is jól ismerik Keleti Ágnest, a kérdésre elég gyorsan választ adtak.

A vaskos kiadványt a Magyar Torna Szövetség saját kiadásában jelenteti meg a következő hónapban. Dobor munkájának egy részét levéltári, könyvtári kutatások és az interjúk elkészítése tette ki. Dávid Sándor pedig aprólékos műgonddal formálta eggyé a hatalmas anyagot, amelyben több mint 30 megszólaló is visszaidézi közös emlékeit a tornasport élő legendájával.

A könyvben szerepelnek olyan interjúk is, amelyek világhírű magyar sportolók utolsó megszólalásai voltak. Köteles Erzsébet, Tass Olga és Kárpáti György sem élhette meg a KELETI 100 „Mert szeretek élni…” címmel megjelenő könyv bemutatóját.

Dobor Dezső elmondta: összesen 36 emberrel beszélgetett, volt közöttük több izraeli egykori tanítvány, saját csapattársak és olimpikon pályatársak is. A riportalanyok többsége 80 és 90 év közötti volt, a pandémia miatt mindezzel nem kevés kihívást okozva a tények hatékony rögzítéséhez.

Keleti Ágnest látszólag mindenki ismeri, az eredményei és a jókedélyű, szeretetre méltó közszereplései sokaknak lehetnek ismerősek. Ági néni személyében öt aranyérmével a legtekintélyesebb magyar sportlegendáról beszélünk. Mégis,

az ő kérlelhetetlen, könyörtelen és célratörő személyiségének vannak még kevésbé feltárt részletei is

— mondta Dobor, aki szerint különösen figyelemre méltó az az elszántsága, ahogy Izraelben a semmiből felépítette a tornasportot.

Tudunk olyan esetekről, hogy Ági néni a saját pénzén vásárolt Európában különféle sportfelszereléseket és eszközöket, mert azokat akkor még senki nem ismerte Izraelben, ő pedig úgy vélte, hogy mindez elengedhetetlen a modern tornasport fejlesztéséhez. Ezzel párhuzamosan szinte bejárta az összes kibucot is azért, hogy tornászokat toborozzon – tette hozzá.

Keleti Ágnes 1949-ben a Vasas sportpályáján. Fotó: Fortepan

A családjával és a háborúval kapcsolatban a szerző arról mesélt, hogy Keleti Ágnes számára meghatározó élmény volt a családi indíttatás, a szerető és intellektuális polgári miliő. Az édesapa szegedi húsipari vállalkozó volt, aki aztán ezt a mesterséget sikeresen folytatta Budapesten is.

Otthon állandóan szólt a zene, tekintélyes könyvtáruk is volt, a család bérlettel járt az operába és a filharmóniai társaságok koncertjeire is. Nem véletlen, hogy később tornászként megélt sikerei mögött mennyire fontos faktor volt muzikalitása és jó ritmusérzéke.

Azzal kapcsolatban, hogy a holokauszt miképp változtatta meg a családi idillt, Keleti Ágnes továbbra sem akart sok részletet megosztani. “Nem akarta egyáltalán bolygatni a számára mind a mai napig fájdalmas emlékeket”

– fogalmazott Dobor, aki sokkal inkább azt az oldalát kívánta jobban bemutatni, amely az élet szeretetéről szól.

Keleti Ágnes mindig is imádott utazni, varrni és főzni, ezek voltak élete legfőbb szenvedélyei, olyan élmények, amelyek meghatározzák egész személyiségét. Ági néni mind a mai napig szeret emberek között szerepelni. Érzi minden porcikájával, ha kíváncsiak rá, és nem rest produkálni sem magát. Humora is egészen egyedi – meséli Dobor.

A szerzők egyike nem akarta kikerülni azt a kérdést sem, ami a jövő januárban 100. születésnapjára készülő legendáról egy ideje már ismert, a mentális egészsége.

“Nagyon sokan szeretik és vigyázzák őt. Igazi ajándéka ő azoknak, akik ismerhetik őt, vagy csak alkalmanként találkozhatnak vele”

– tette hozzá.

A boltokba novemberben eljutó kötetet több mint 100 fekete-fehér archív, és 32 oldalnyi színes fotó teszi teljessé.

Mit jelentett a sport a magyar zsidóknak?

A Milton Friedman Egyetem Magyar Zsidó Történeti Intézetének legújabb pódiumbeszélgetésén sporttörténészek vitatták meg a XIX-XX.