Első muszlim országként Albánia is elfogadta az antiszemitizmus bevett definícióját

A gesztus napokkal az antiszemitizmus elleni első balkáni konferencia előtt érkezett, amelynek a tiranai parlament lesz a helyszíne.

Elfogadta az albán törvényhozás a Nemzetközi Holokauszt Emlékbizottság (IHRA) által 2016-ban megalkotott antiszemitizmus-definíciót – írja az Israel Hayom.

Ezzel a muszlim többségű állam immár a 35. olyan ország, és az első muszlim állam, amely hivatalosan is szembeszáll a zsidóság és Izrael gyűlöletével.

A gesztus alig egy héttel előzi meg a történelem első antiszemitizmus elleni balkáni regionális tanácskozását, amelyet Tirana vendéglátóként szervez a Jewish Agency for Israel és a Combat Anti-Semitism Movement nemzetközi szervezetekkel közösen.

Albánia veszi magának a bátorságot

A NATO-tag balkáni állam elég erőt érez magában ahhoz, hogy szembeszálljon a zsidó nép legnagyobb ellenségével. Eperjesi Ildikó írása.

Gramoz Ruci, az albán törvényhozás elnöke közleményében kiemelte: jelzés értékű, hogy ennek a konferenciának Tirana adhat otthont, hiszen a Nyugat-Balkán népei, köztük az albánok, rengeteget szenvedtek etnikai és vallási konfliktusok következtében.

Hozzátette: minden nemzetnek joga van büszkének lennie arra, ha az üldöztetések közepette zsidókat mentett, de Albániának különösképp.

A balkáni ország ugyanis a második világháborúban egyedüliként védte meg zsidó közösségét, a máshonnan menekülőknek pedig oltalmat biztosított. 

Taulant Balla, az albán szocialista párt elnöke is büszkén üdvözölte a konferencia összehívását. Szerinte országa a „legsötétebb diktatórikus rezsimek idején mutatott, kisebbségeket védelmező magatartása inspirációként szolgálhat más nemzetek számára is”.

„Mind a mai napig büszkék lehetünk arra, hogy a háború idején kinyitottuk országunk határait a népirtás elől menekülő zsidók előtt. Az albán nép mindig is nagyra értékelte kapcsolatait a zsidó néppel, Amerikával és Izrael államával” — tette hozzá a politikus.

Az albánok a második világháború alatt, különösen az ország 1943-as náci német megszállása után módszeresen fogtak az embermentéshez, sőt más országokból is befogadtak menekülő zsidókat.

Így történhetett meg az, hogy a mindössze 200 fős albániai zsidó közösség a világháború végére kétezer fősre növekedett. Albánia volt az egyetlen ország, ahol a vészkorszak alatt emelkedett a zsidók száma.

Dina Porat: Miért volt szükség egy új antiszemitizmus-definícióra?

A Jad Vasem vezető történésze az új antiszemitizmusról és a Nemzetközi Holokauszt Emlékszövetség antiszemitizmus-definíciójának megalkotási folyamatáról, jelentőségéről adott elő az Andrássy Egyetemen.