Az uniós állam- és kormányfők brüsszeli csúcstalálkozóján aggodalmukat fejezték amiatt, hogy több kérdésben még mindig nincs előrelépés az EU és a hivatalosan már kilépett Egyesült Királyság jövőbeli kapcsolatait szabályozó egyezmény kérdésében. A tagországok közösen lépnének fel a világjárvány ellen.
Az uniós tagországok a vezetők brüsszeli csúcstalálkozójánank első napján zárónyilatkozatot fogadtak el a koronavírussal összefüggésben, amelyben arra szólítottak fel, hogy a tagállamokat tömörítő Európai Tanács és az Európai Bizottság folytassák koordinációs munkájukat különös figyelemmel a karanténkötelezettségre vonatkozó előírásokra, az uniós határokon belüli mozgás nyomon követésére, a tesztelési stratégiákra, a vizsgálati módszerek közös értékelésére, a tesztek kölcsönös elismerése, és az EU-ba történő elengedhetetlen beutazás ideiglenes korlátozására.
Orbán Viktor a koronavírus-járványt, az ellene való védekezést és az ezzel kapcsolatos európai koordinációt nevezte előzetesen az európai uniós csúcstalálkozó legfontosabb témájának.
A kormányfő a Facebook-oldalán elérhető videóban kifejtette: az EU-s állam-, illetve kormányfők megbeszélik, hogyan tudnák egymást segíteni és a védekezésben létrehozni egy európai szintű koordinációt.
Orbán Viktor reményei szerint kapnak jó híreket arról is, mikor lesz vakcina, ahhoz milyen sorrendben és hogyan lehet majd hozzáférni, ideértve a magyarok lehetőségeit is.
Sebastian Kurz osztrák kancellár már a tárgyalások után arról beszélt, hogy egész Európában romlik a járványhelyzet, minden tagországban több és több új fertőzöttet vesznek nyilvántartásba. Arra figyelmeztetett, hogy noha több tagországban még jelentős számban vannak szabad kórházi ágyak, „sokan alábecsülik, hogy mit jelent a járvány exponenciális terjedése”.
„Mindannyian el akarjuk kerülni az újabb lezárásokat, de ha a vírust nem sikerül megfékezni, további korlátozásokra lesz szükség. Ez viszont munkahelyek elvesztéséhez vezet” – mutatott rá.
A csúcstalálkozó másik fontos témája volt az Európai Unió és az Egyesült Királyság jövőbeli kapcsolatairól szóló megállapodás. A német kancellár szerint sok munka van még hátra az egyezmény eléréséig, ugyanis ahhoz mindkét félnek kompromisszumokat kell kötnie érdekeik feladása nélkül.
Angela Merkel azt követően nyilatkozott, hogy a tagállami vezetők zárónyilatkozatot fogadtak el az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti kapcsolatokra, valamint az arról szóló megállapodást előkészítő tárgyalásokra vonatkozóan is.
„Arra kértük az Egyesült Királyságot, hogy maradjon nyitott a kompromisszumokra a megállapodás megkötése érdekében, még akkor is, ha mindkét fél ragaszkodik bizonyos feltételekhez” — fogalmazott a kancellár.
Természetesen ez azt is jelenti, hogy az uniónak is kompromisszumokat kell kötnie — tette hozzá.
Merkel hozzátette, a „fényt és az árnyékot” is látja a brexit-tárgyalások kapcsán, ugyanis bizonyos helyeken a dolgok jól haladtak, másutt még sok munkát kell elvégezni.
A brexit-tárgyalásokkal összefüggésben elfogadott zárónyilatkozatában az Európai Tanács aggodalmát fejezte ki, hogy olyan kulcsfontosságú kérdésekben, mint az egyenlő versenyfeltételek, a kormányzás és a halászat területei, még mindig nem történt jelentős előhaladás a tárgyaló felek között.
Az uniós tagállamok vezetői felszólították Londont, hogy tegye meg a szükséges lépéseket a kereskedelmi megállapodás elfogadása érdekében. Mint írták: az EU elszánt a tekintetben, hogy a december végi határidő előtt megszünteti az új kereskedelmi kapcsolatok hiányosságait, különösen a halászati jogok, a vitarendezési mechanizmus és a tisztességes piaci versenyfeltételek biztosításának kulcsfontosságú területein az „európai munkahelyek százezreinek” védelmére.
A csütörtöki munkavacsorát követően a klímavédelemmel összefüggésben elfogadott zárónyilatkozatukban a tagállami vezetők kijelentették: annak érdekében, hogy a Párizsi Megállapodás célkitűzéseivel összhangban az Európai Unió 2050-ig elérje az éghajlat-semlegességre vonatkozó elképzeléseit, növelnie kell erőfeszítéseit az elkövetkező évtizedben, valamint frissítenie éghajlat- és energiapolitikáját.
A tagállami vezetők elkötelezték magukat, hogy meghaladják a jelenleg 2030-ra kitűzött 1990-es referenciaértékhez viszonyított 40 százalékos kibocsátás-csökkentési célt. Ezzel összefüggésben felkérték az Európai Bizottságot, hogy tárgyaljon a tagállamokkal a magasabb kibocsátás-csökkentési célkitűzéseikről. Hangsúlyozták, hogy a következő, decemberben tervezett csúcstalálkozójukon megegyezésre törekednek az új célszámokat illetően. Megemlítették azt is, hogy a nagyratörőbb kibocsátás-csökkentési célszámokat minden tagállam javuló mutatói mellett kívánják elérni, figyelembe véve a tagállamok eltérő energiaforrás-szerkezetét.
A kétnaposra tervezett uniós csúcstalálkozó témái között szerepel még az afrikai országokkal ápolt kapcsolatok áttekintése, különös figyelemmel a kereskedelemre, a gazdasági fejlesztésekre, a biztonság és stabilitás javítására, a migrációra, valamint a terrorizmus elleni küzdelemre.
