Trump megérdemli ugyan a kritikát, de nem a betegségével kapcsolatban. Ugyanez vonatkozik más csoportokra is, akik esetleg megsértik a COVID megelőzési szabályait, majd elkapják a fertőzést.
Az elmúlt hétvégén sokak alapvető értékeik iránti elkötelezettségét próbára tette az, hogy miként viselkedtek azokkal a betegekkel, akik az ellenkező politikai térfélen foglalnak helyet. Némelyikünk jobban teljesített, mint mások – írja a Jewish News Syndicate portálon közölt véleménycikkében Jonathan S. Tobin, az oldal főszerkesztője.
Természetesen azokra a hírekre utalok, amelyek akkor láttak napvilágot, amikor Donald Trump elnök és felesége, Melania a koronavírus teszt során pozitív eredményt produkáltak, és az elnök kórházi ápolásra szorult – folytatja a szerző. Három, a Walter Reed Nemzeti Katonai Egészségügyi Központban töltött éjszaka után az elnök visszatért a Fehér Házba, és úgy tűnik, hogy a nemzetet megkímélte egy lehetséges válságtól, amelyet a főparancsnok hiánya okozhatott volna. A bejelentésre adott válaszok azonban felértek egyfajta össznemzeti etikai teszttel is, ahol arra kértek mindannyiunkat, hogy tegyük félre politikai véleményünket és mutassuk meg azt, amit a zsidó világban általában menschlichkeitnak vagy emberségnek hívunk.
Jó hír, hogy a közéletben a legtöbb ember sikeresen teljesítette a tesztet – teszi hozzá Tobin. Ez igaz volt Joe Biden volt alelnökre, aki feleségével együtt tisztességes nyilatkozatot adott ki, amelyben hangsúlyozta: „imádkoznak az elnök és családja egészségéért és biztonságáért”. Ugyanilyen fontos az is, hogy emlékeztette híveit, „ez nem a politikáról szól”.
Bidenék ráadásul nem voltak egyedül. A közéletben sokan – bal és jobboldalon, illetve középen egyaránt – ugyanígy jártak el, lelkesítő tanulsággal szolgálva azzal kapcsolatban, hogy az egyet nem értés valakivel, sőt a heves nézeteltérés sem okozhatja saját emberségünk elvesztését azzal, hogy rosszat kívánunk neki, különösen egy világjárvány kellős közepén.
Ugyanakkor nem mindenki hozta ezt a magas színvonalat – teszi hozzá keserűen a szerző. Míg Trump a kórházban volt, a közösségi média az aljas és gyűlöletkeltő retorika mélypontjáig ért el, és az elnökkel vajmi kevéssé szimpatizálók által használt, finoman szólva sem helyénvaló beszédmód érzékletesen világított rá az önmaguknak vindikált morális felsőbbrendűség hazugságára.
Védekezésükben a baloldalon sokan rámutattak, hogy az elnök maga is köztudottan érzéketlen az ellenfeleivel szemben, és kegyetlen gúnyt űz belőlük minden lehetséges alkalommal. Abban igazuk van, hogy Trump gyakran nagyon érzéketlenül viselkedik. Van azonban különbség a csúnya politikai retorika és egy súlyos betegségben szenvedő emberen való gúnyolódás között.
Az is igaz, hogy Trump ellenfelei számára egyértelmű, hogy Trump rosszul kezelte a válságot. Néhányan odáig mennek, hogy minden halálos áldozatért őt hibáztatják, mintha személyesen bízta volna meg a kínaiakat a vírus előállításával. Másrészt támogatói dicsérik az elnök magatartását és azt mondják, valószínűtlen, hogy bárki más, beleértve Bident, sokkal jobban tudta volna kezelni a járvány okozta helyzetet. Az objektív megfigyelők végül arra a következtetésre juthatnak, hogy Trump sok hibát követett el, ugyanakkor elismerik, hogy ellenfelei sem voltak elővigyázatosabbak. A koronavírussal kapcsolatos vélemények ugyanúgy pártosak voltak, mint minden más, ami egy elnökválasztási évben történik.
Mindazonáltal nem ördögtől való, ha megkérdőjelezzük, vajon bölcs volt-e Trump hozzáállása a válság különböző aspektusaihoz – például a maszkviselés fontosságának bagatellizálásával, vagy olyan nyilvános események rendezésével, amelyeket társadalmi távolságtartás megkövetelése nélkül bonyolítottak le, és amelyekhez mára több fertőzéses eset is kapcsolódik a Kongresszusban és a Fehér Házban egyaránt.
De a betegségben szenvedők felelősségre vonásával saját sorsukért az a probléma, hogy ilyesmit az ember soha nem alkalmazna magára, illetve azokra vonatkoztatva, akiket támogat vagy akikkel egyetért
– figyelmeztet a szerző.
Ráadásul – teszi hozzá Topin – ez nem csupán Trump kérdésére érvényes.
A koronavírus-járvány folyamán rendkívül nagy figyelem fordult a haszid és ultraortodox zsidókra, különösen Brooklynban és Izraelben, és arra, hogy betartják-e a betegség terjedésének megakadályozására vonatkozó szabályokat. Csakhogy nem ők voltak az egyetlenek, akik hasonlóképp viselkedtek. Ugyanakkor sajnos valóban sok esetben előfordult, hogy ezek a közösségek teljesen figyelmen kívül hagyták a józan ész diktálta óvintézkedéseiket a maszkokkal, az esküvőkkel és más tömegrendezvényekkel kapcsolatban.
Mégis, sokan, akik elsősorban az ortodoxokat hibáztatják, úgy gondolják, azzal semmi gond nincs, ha nagyszámú tömeg gyűlik össze egy politikai tüntetésen. Az Egyesült Államokban sokan, akik a vírus állítólagos negligálásáért és a maszkok viselésén való gúnyolódásáért hibáztatják Trump, azok közül kerülnek ki, akik éljenzik a „többnyire békés”, Black Lives Matter tömegtüntetéseket, amelyek sokszor váltak erőszakos zavargásokká, és aligha voltak a társadalmi távolságtartás modelljei. Izraelben az ultraortodoxokat leghevesebben támadók pedig gyakran a Netanjahu-kormány elleni tüntetések szervezőinek soraiból kerülnek ki.
Ha olyan mindenkit érintő dologról van szó, mint egy vírus, a képmutatás is kétoldalú nem pedig részrehajló – emlékeztet a Jewish News Syndicate főszerkesztője.
Azonban miután meggyőztük magunkat arról, hogy politikai ellenfeleink nemcsak tévednek, de ráadásul gonoszak is, nem meglepő, hogy olyan sokan küzdöttünk azzal, hogy megfelelően reagáljunk Trump betegségére. Az együttérzés, az alázat és a kegyelem olyan tulajdonságok, amelyekre leginkább akkor van szükségünk, amikor olyan emberekről hallunk aggasztó híreket, akikkel nem értünk egyet, sőt, hibáztatjuk is a betegség terjedéséért.
A járvánnyal kapcsolatos legfrissebb híreket hallva ezért ahelyett, hogy a rosszindulatnak adtunk volna teret, inkább emlékeznünk kellett volna arra, hogy mindannyian felelősséggel tartozunk a negatív és gonosz retorika megszűnéséért, és megálljt kell parancsolnunk a politikai, illetve a vallási-világi megosztottság körüli viták végzetes elfajulásának
– figyelmeztet a szerző. A koronavírus-járvány nem tesz különbséget a republikánusok és a demokraták, valamint a hitetlen és vallásos zsidók között. Ha emlékezünk ezekre az alapvető igazságokra, akkor mindannyian jobb emberekké válhatunk, tekintet nélkül a választások eredményére vagy bármilyen más vitára – zárja sorait Jonathan S. Tobin.
