Aktivisták szerint Törökország szíriai felkelőket toboroz a hegyi-karabahi harcokhoz

Törökország szíriai felkelőket toboroz a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah körül kialakult harcokhoz szövetségese, Azerbajdzsán megtámogatására – erősítették meg szíriai aktivisták csütörtökön.

Az egyik névtelenséget kérő aktivista, aki a damaszkuszi vezetés ellen harcoló lázadók területén él, arról számolt be, hogy mindenekelőtt pénzügyi okokból vállalkoznak erre „kétségbeesett harcosok”.

Egy másik aktivista elmondta, hogy Törökország 1500-2000 dollárnak (mintegy 600 ezer forintnak) megfelelő összeget fizet havonta.

A közlések szerint a harcosokat törökbarát milíciákból toborozzák, a többi között a Murád Szultán nevű szíriai turkomán fegyveres csoport soraiból. Az utóbbi milíciához közel álló forrásokból úgy tudni, már ötven harcosuk elesett a hegyi-karabahi összecsapásokban.

Moszkva és Jereván aggódik amiatt, hogy szíriai fegyveresek áramlanak Karabahba

A török elnök szerint a karabahi konfliktus addig tart, amíg a terület fel nem szabadul az örmény „megszállás” alól.

Független forrásból egyelőre nem lehetett megerősíteni ezeket az értesüléseket.

Törökország a hegyi-karabahi konfliktusban Azerbajdzsánt pártolja. Az örmény kormány és az orosz sajtó korábban azt állította, hogy már 4 ezer szíriai van Hegyi-Karabahban, az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) pedig több mint nyolcszáz szíriai milicistáról számolt be, akiket török biztonsági cégeken keresztül küldtek Azerbajdzsánba harcolni. Baku és Ankara is tagadta ezeket az értesüléseket.

A vitatott hovatartozású, örmények lakta, de hivatalosan Azerbajdzsánhoz tartozó Hegyi-Karabahban és környékén szeptember 27-én robbantak ki újra a harcok, és a helyzet azóta nem csillapodott. Azerbajdzsánban és Örményországban is rendkívüli állapotot vezettek be, mozgósítást rendeltek el. Folyamatosan érkeznek hírek halottakról és sebesültekről, de a két fél hadijelentései sokszor merőben ellentmondanak egymásnak, mindegyikük saját sikereit domborítja ki, agresszornak állítva be a másikat. A nagyhatalmak – Oroszország, az Egyesült Államok, Franciaország és az Európai Unió – egyelőre hasztalan próbálkoznak a harcok beszüntetésére rávenni a szembenállókat.

Karabahi konfliktus: ki áll a kegyetlen kaukázusi háború hátterében?

Ha az azeriek valóban fel akarják szabadítani Karabahot, akkor azt tömegmészárlások és menenülthullám nélkül aligha tudják megvalósítani.