Kirgiz válság: Moszkva az alkotmányos rendezésben bízik

Benyújtotta lemondását Boronov kormányfő, káosz van az országban. Moszkva abban bízik, hogy a kirgiz politikai erők alkotmányos keretek között rendezik majd a parlamenti választások nyomán kialakult helyzetet – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

Mint mondta, a világon „megnövekedett a konfliktuspotenciál” és sajnálkozását fejezte ki, hogy ennek egy része az orosz határok körül „koncentrálódik”. Ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a kirgiz, az fehérorosz és a hegyi-karabahi fejlemények ellenére sem lehet azt mondani, hogy Oroszország körül „bezárul a gyűrű”.

Az orosz központ katonai körzet sajtószolgálat bejelentette, hogy a kirgizisztáni Kantban működő orosz katonai légi és légvédelmi bázis a lehetséges provokációk kiküszöbölése érdekében áttért a megerősített szolgálati rendre. Moszkva ezzel arra reagált, hogy

a vasárnapi választások eredményeinek közzététele után tömeges tüntetések kezdődtek Biskekben és több kirgiz nagyvárosban, a tüntetők elfoglalták a kormány székházát és több kormányzati épületet, benyomultak a parlament épületébe.

Benyújtotta lemondását Kubatbek Boronov kirgiz kormányfő, utódjául Szadir Zsaparovot választotta meg a biskeki parlament. A helyi sajtó szerint Zsaparov korábban börtönben volt, amiért 2013-ban hatóságilag nem engedélyezett tüntetést szervezett Karakolban és túszul ejtette a helyi kormányzót. A politikus a hétfő esti zavargások nyomán szabadult ki.

Előtte délelőtt lemondott Biskek és a második legnagyobb kirgiz város, Os polgármestere, az állami televízió elnöke és számos más magas rangú tisztségviselő is.

Az egyébként egy hete még Budapesten tárgyaló Szooronbaj Dzsejenbekov államfő a BBC-nek nyilatkozva hatalomátvételi kísérletnek nevezte a választási eredmények közzétételét követően tömegtüntetéseket szervező ellenzék tevékenységét.

„Illegális hatalomátvételnek tekintem ezt” – hangoztatta.

Egyes hírügynökségek úgy értelmezik a jelenlegi kirgizisztáni helyzetet, hogy ellenzéki csoportok átvették a hatalmat, ellenőrzésük alá vonva a stratégiailag fontos kormányzati intézményeket.

Orbán: „Magyarországnak működnie kell, a diplomáciának is”

Ötvenmillió dolláros magyar-kirgiz alap felállításáról állapodott meg a két fél. A keresztényüldözés témája nem került elő.