Nyílt cenzúrához folyamodott a belarusz rezsim

Felfüggesztette a minszki tájékoztatási minisztérium október 1-jétől december 30-ig a tut.by független fehérorosz hírportál működését – jelentette kedden a BelTA fehérorosz állami hírügynökség. Eközben kedden – a nyugati országok közül elsőként – Nagy-Britannia és Kanada szankciókat rendelt el az elnök és több magas rangú fehérorosz vezető ellen.

A BelTA szerint a hírportál augusztus 7-től szeptember 15-ig négy írásbeli figyelmeztetést kapott a sajtótörvény megsértése miatt. Az újságírók közölték, hogy megpróbálják folytatni a munkát.

Kedden Kanada és Nagy-Britannia beutazási tilalmat rendelt el Aljakszandr Lukasenka elnök és több más magas rangú fehérorosz vezető ellen, és a bankszámláik befagyasztásáról is intézkedtek, azzal vádolva a kormányt, hogy elcsalta az elnökválasztást, és erőszakot alkalmaz a tüntetőkkel szemben.

A vitatott tisztaságú augusztus 9-i elnökválasztást követő tiltakozó megmozdulások során több mint 12 ezer embert vettek őrizetbe.

Az országot 26 éve irányító, és a hatodik mandátumára a központi választási bizottság szerint 80,1 százalékkal megválasztott Lukasenka tagadja, hogy csalás történt volna a választásokon. Az ellenzék jelentősebb vezetői vagy börtönben vagy száműzetésben vannak.

A tut.by működési engedélyének visszavonása után a választáson második helyen végzett Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki vezető, aki Litvániába menekült, kijelentette: „A kormány a mai napon dokumentálta, hogy megfosztja a fehéroroszokat az igazsághoz való jogtól.”

Dominic Raab brit külügyminiszter a Reuters brit hírügynökségnek nyilatkozva kijelentette, hogy Lukasenkának meg kell fizetnie „az emberi jogokkal való visszaélések árát”, és „láttuk, hogy milyen csalárd módon kezelték a választásokat”. Raab említést tett Lukasenka szövetségeséről, Vlagyimir Putyin orosz elnökről is, de a Nagy-Britannia által kedden bejelentett büntetőintézkedések nem vonatkoznak sem Oroszországra, sem orosz állampolgárokra.

Francois-Philippe Champagne kanadai külügyminiszter a Reutersnek telefonon elmondta: úgy ítélték meg, hogy a fehérorosz nép pártjára kell állni, és a szolidaritás nem állhat itt meg. „Ez az első lépés. Folytatni fogjuk a tárgyalást nemzetközi partnereinkkel, hogy lássuk, mit tehetünk még, a helyzet függvényében további szankciók is elképzelhetők”.

A nyugati országok eddig igyekeztek óvatosan eljárni, hogy ne provokálják Moszkvát a fehéroroszországi demokráciapárti mozgalom iránti szimpátia kimutatásával

— jegyezte meg a Reuters. Emmanuel Macron francia elnök volt kedden az első nyugati nagyhatalom vezetője, aki találkozott Cihanouszkajával.

Az Európai Unió és az Egyesült Államok is készül szankciók elrendelésére.

Az Egyesült Államok nem tudja legitim elnöknek tekinteni Lukasenkát

Az amerikai álláspont szerint „a választások nem voltak sem szabadok, sem igazságosak, a kihirdetett eredményeket elcsalták és nem adnak semmiféle legitimitást”.